A délceg vőlegény az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészetének I. osztályú sorhajóhadnagya, nagybányai Horthy Miklós, az ifjú ara pedig a finom szépségű jószáshelyi Purgly Magdolna volt.

Az esküvő után az ifjú pár hamarosan a férj állomáshelyére, a Monarchia hadiflottájának főbázisára, Polába utazott, ahol sorra születtek gyermekeik: Magdolna (1902), Paulette (1903), István (1904), s az ifjabb Miklós (1907).

Az apa, a későbbi kormányzó, Horthy Miklós életútját nem érdemes boncolgatni, hiszen különböző politikai elemzések élete szinte minden
mozzanatát feltárták. Amit viszont érdemes kiemelni, hogy Horthy Miklós Kenderes környéki birtoka 1920-ban, kormányzóvá választásakor,
ugyanannyi (1500 hold) volt, mint 1944 végén, amikor a német fegyverek fenyegetése hatására megválni kényszerült államfői székétől.

Ekkor sem titkos külföldi bankszámlái, sem offshore cégei nem voltak, s a keserű emigráció a legnagyobb nélkülözéseknek tette volna ki, ha J. F. Montgomery, Chorin Ferenc és Apponyi Madelaine nem hoz létre alapítványt a Horthy család megélhetéseinek biztosítására.

A család jóleső érzéssel fogadta Ruben Hecht nemzetközi cionista vezetőt, amikor az Portugáliában meglátogatta a Horthy családot, hogy a
zsidóság nevében megköszönje a volt kormányzónak és az általa vezetett Magyarországnak a zsidóságért tett erőfeszítéseit.

A feleség, Purgly Magdolna szelíden és odaadóan követte urát különböző beosztásaiban: a haditengerészetnél, a diplomáciai szolgálatban, a
Bécsi udvarban, a Budavári palotában (csak kilenc szobát laktak a palota szerényebb, Tabánra néző szárnyában), majd az emigrációban.
Itt, élete alkonyán megtanult főzni, takarítani, háztartást vezetni, amire egész életében nem volt szüksége.

A Kormányzó feleségeként, az ország első asszonyaként élénk karitatív tevékenységet folytatott.

Támogatta az akkor kiépülő Új-Lípótvárost, amit emiatt sokáig Magdolna-Városnak neveztek, illetve Rákospalotán a mai József Attila utcában szegények konyháját üzemeltette, kiérdemelve ezzel azt, hogy akkoriban ez az utca Horthy Miklósné utca (1932-1945) volt, írja Dobai Miklós.

Magyar Tudat

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás