Horthy Miklós kormányzó székely tábornokai

A székelység körében a katonai pálya iránti vonzalom közismert , tehát nem véletlen, hogy az évszázadok során számos kiemelkedő egyéniséget adott a magyar hadászatnak. Így volt ez a második világégés idején is, amikor büszkén vállalva székelységüket álltak az Erdélybe bevonuló hadak élére. Hat háromszéki származású főtisztről mutatok be, s fejet hajtva emlékük előtt, vázolom az alábbiakban életpályájukat. Altorjai Kozma István , vitéz, primor (Csíkszereda ,1896.-Budapest, 1951.október 2.) 1915-ben végezte a Ludovika Akadémiát. Két és fél évet töltött az arcvonalban az első világháború idején. 1917-ben főhadnagy, 1923-ban kiérdemeli a Vitézi Rend tagságot. 1937-ben vezérkari ezredes, a Honvéd Hadiakadémia tanára. 1940-ben Bartha Károly honvédelmi miniszter szárnysegédje , majd a VII. honvéd hadtest vezérkari főnöke. 1942-ben vezérőrnagy , a kolozsvári IX. hadtestparancsnokság marosvásárhelyi kirendeltségének vezetője. 1943-ban magyar királyi székely honvéd határvédelmi parancsnok.1944-ben altábornagy. 1949-ben kinevezik leendő Hadiakadémia parancsnokává. 1950-ben háborús bűnösség vádjával letartóztatják. 1951. október .2-án kivégzik. Dálnokfalvi Bartha Károly (Budapest, 1884. június 18.- Linz, 1964 november 22.) Ősi katonacsalád (apja, nagyapja magasrangú tiszt) , a nagyborosnyói Bartha család dálnoki ágának sarja. Hadmérnök , honvédelmi miniszter. A Tanácsköztársaság időszakában a Hadügyi Népbiztosság 62. osztályán, illetve a Vörös Hadsereg Főparancsnokságán, később a Nemzeti Hadseregben 1921. december 1-től a Honvédelmi Minisztériumban anyagi csoportfőnök. 1930. május 1-től tábornok, 1936. május 1-től altábornagy ,1936. januártól a Honvédelmi Minisztérium Katonai Főcsoportfőnöke. 1938. november 1-től táborszernagy , 1938 november 15-től 1942. szeptember 24-ig honvédelmi miniszter , kinevezéséről szolgálaton kívüli viszonyban. 1939. március 13-án elnyerte a magyar királyi titkos tanácsosi méltóságot. Mandátum idején hozták meg a bécsi döntéseket, szállta meg Magyarország Bácskát és a Muraközt. A második világháború után zaklatások miatt nyugatra távozott , majd kivándorolt Venezuelába , később Dél-Amerikából Ausztriába települt vissza.
Dálnoki Miklós Béla, vitéz, lófő (Budapest,1890. július 11.- Budapest, 1948.november 21 )
Tizenhét éves korától használta hivatalosan a tanító édesapja szülőfalujára utaló előnevet. A soproni honvéd főreál iskolába tett érettségi, majd a Ludovika Akadémia elvégzése után huszárhadnaggyá avatták. Az első világháborúban különböző frontokon harcolt. Miután 1921-ben elvégezte a vezérkari akadémiát, a Honvédelmi Minisztériumba kap kinevezést. 1929-ben Horthy katonai irodájának főnökhelyettese , 1938-ban a 2. lovasdandár parancsnoka, 1939-ben tábornok , 1940-ben mint a I.gyorshadtest parancsnoka részt vett az észak-erdélyi bevonulásban, a Jugoszlávia és a Szovjetunió elleni hadjáratokban, 1942-ben Horthy katonai irodájának főnöke, 1943-ban vezérezredes, 1944.augusztus 1-től az Északkeleti-Kárpátokban állomásozó 1. magyar hadsereg parancsnoka , Horthy sikertelen fegyverszüneti és kiugrási kérelmének egyik lebonyolítója. A hungarista hatalomátvétel után hadseregének mintegy húszezer tagjával átáll a szovjet csapatokhoz. 1944 december 22-én a debreceni Ideglenes Nemzeti Kormány elnökévé választják, mely tisztséget az 1945 novemberi választásokig tölti be. 1947-ben megfosztják parlamenti mandátumától , ezután családjával együtt a kommunista rezsim állandó zaklatásában van része. Szotyori Nagy Gyula , vitéz, primor (Sepsibesenyő, 1887. január 6- Budapest 1945. március 4.) A Székely Mikó kollégiumban érettségizett 1905-ben, a Ludovika Akadémia 1908. évi végzettje, ugyanazon az év őszétől hadnagy a m.kir. 21. gyalogezrednél , majd bécsi hadiiskola hallgatója. A világháborúban a kassai honvédosztály főhadnagyaként harcolt. Rész vesz a Székely Hadosztályban, ahonnan a kényszerű fegyverletételt követően 1920-ban a románok internálják Brassóba , majd Szamosújváron raboskodik. 1921-től a Ludovika Akadémián a harcászat, a hadseregszervezés , majd a hadtörténelem tanára. Ezredesként a Hadimúzeum igazgatója. 1936-ban vezérőrnagy , a kecskeméti helyőrség parancsnoka, 1937-ben altábornagy , 1939-től a miskolci .gyalogdandár, 1940-től a marosvásárhelyi VII. hadtest parancsnokává nevezik ki. 1942 augusztusában nyugállományba vonul. Ikertestvére, Áron, szintén tábornoki rangig vitte. Nagybaczoni Nagy Vilmos (Parajd, 1884 május 30.- Piliscsaba , 1976.június 21.) A Ludovika Akadémia elvégzése után , 1905-ben hadnaggyá avatják. 1909-12 a bécsi Hadiiskolában tanul . 1914 vezérkari százados. Az első világháború idején vezérkari beosztásokat tölti be. 1919 vezérkari őrnagy. 1927-33 a főparancsnok szárnysegédje. 1934 vezérőrnagy , 1937 altábornagy, közben a HM csoportfőnöke. 1938-39 az I. hadtest parancsnoka. 1939-40 gyalogsági szemlélő. 1940-től a z 1. hadsereg parancsnoka, majd a Kállay-kormány honvédelmi minisztere. A nyilasok letartoztatták , kiszabadulása után igazolták, tábornoki nyugdíjat kapott. 1951-ben kitelepítették, erdőmunkásként dolgozott. Visszaemlékezési Végzetes esztendők 1938-45 címmel 1947-ben jelent meg a Körmendy Nyomda kiadásában.
Dálnoki Veress Lajos, nemes, primor ( Sepsiszentgyörgy , 1889 . október 4.- London , 1976 március 29.)  A Székely Mikó Kollégiumban érettségizett 1907-ben. 1910-ben végezte el a Ludovikai Akadémiát.
Harcolt az első világháborúban. 1927-ben kikerülve a Hadiakadémiáról vezérkari tiszt lett. 1933 a Ludovika Akadémia tanulmányvezetője , 1933-35 a lovashadosztály vezérkari főnöke , 1935-38 bécsi katonai attasé. 1938-40 a 15. gyalogdandár parancsnoka, 1940 vezérőrnagy, a 2. lovasdandár parancsnoka. 1941-ben a Hadiakadémián hadtörténelmet tanított. 1942 altábornagy , a doni arcvonalon az I. páncéloshadosztály parancsnoka. 1942-44 a IX.  hadtest parancsnoka. 1944. augusztus 28.-október 15-én vezérezredesként a 2. magyar hadsereg parancsnoka. Ezután német , illetve nyilas fogságba került. Sopronkőhidáról megszökött. 1946-ban nyugdíjazták , azt követően, hogy a szovjetek 10 hónapon át internálótáborban tartották Kiskőrösön. 1947. április 16-án a népbíróság az ún. Magyar Közösség-perben kötél halálra ítélte. Másodfokon 15 évi fegyházra változtatták az ítéltetett. 1956-. október 27-én kiszabadult, ekkor elhagyta Magyarországot. Münchenben , 1972-ben jelent meg háromkötetes műve :Magyarország honvédelme a második világháború előtt és az alatt címmel.

“Horthy Miklós katonája vagyok, legszebb katonája. Vígan élem katonaéletem nincsen gondom másra.”

 Emlékük legyen áldott!

 vitéz Molnár Zsolt