A székelység körében a katonai pálya iránti vonzalom közismert , tehát nem véletlen, hogy az évszázadok során számos kiemelkedő egyéniséget adott a magyar hadászatnak. Így volt ez a második világégés idején is, amikor büszkén vállalva székelységüket álltak az Erdélybe bevonuló hadak élére. Hat háromszéki származású főtisztről mutatok be, s fejet hajtva emlékük előtt, vázolom az alábbiakban életpályájukat. Altorjai Kozma István , vitéz, primor (Csíkszereda ,1896.-Budapest, 1951.október 2.) 
1915-ben végezte a Ludovika Akadémiát. Két és fél évet töltött az arcvonalban az első világháború idején. 1917-ben főhadnagy, 1923-ban kiérdemeli a Vitézi Rend tagságot. 1937-ben vezérkari ezredes, a Honvéd Hadiakadémia tanára. 1940-ben Bartha Károly honvédelmi miniszter szárnysegédje , majd a VII. honvéd hadtest vezérkari főnöke. 1942-ben vezérőrnagy , a kolozsvári IX. hadtestparancsnokság marosvásárhelyi kirendeltségének vezetője. 1943-ban magyar királyi székely honvéd határvédelmi parancsnok.1944-ben altábornagy. 1949-ben kinevezik leendő Hadiakadémia parancsnokává. 1950-ben háborús bűnösség vádjával letartóztatják. 1951. október .2-án kivégzik. Dálnokfalvi Bartha Károly (Budapest, 1884. június 18.- Linz, 1964 november 22.) 
Ősi katonacsalád (apja, nagyapja magasrangú tiszt) , a nagyborosnyói Bartha család dálnoki ágának sarja. Hadmérnök , honvédelmi miniszter. A Tanácsköztársaság időszakában a Hadügyi Népbiztosság 62. osztályán, illetve a Vörös Hadsereg Főparancsnokságán, később a Nemzeti Hadseregben 1921. december 1-től a Honvédelmi Minisztériumban anyagi csoportfőnök. 1930. május 1-től tábornok, 1936. május 1-től altábornagy ,1936. januártól a Honvédelmi Minisztérium Katonai Főcsoportfőnöke. 1938. november 1-től táborszernagy , 1938 november 15-től 1942. szeptember 24-ig honvédelmi miniszter , kinevezéséről szolgálaton kívüli viszonyban. 1939. március 13-án elnyerte a magyar királyi titkos tanácsosi méltóságot. Mandátum idején hozták meg a bécsi döntéseket, szállta meg Magyarország Bácskát és a Muraközt. A második világháború után zaklatások miatt nyugatra távozott , majd kivándorolt Venezuelába , később Dél-Amerikából Ausztriába települt vissza.
Dálnoki Miklós Béla, vitéz, lófő (Budapest,1890. július 11.- Budapest, 1948.november 21 )
Tizenhét éves korától használta hivatalosan a tanító édesapja szülőfalujára utaló előnevet. A soproni honvéd főreál iskolába tett érettségi, majd a Ludovika Akadémia elvégzése után huszárhadnaggyá avatták. Az első világháborúban különböző frontokon harcolt. Miután 1921-ben elvégezte a vezérkari akadémiát, a Honvédelmi Minisztériumba kap kinevezést. 1929-ben Horthy katonai irodájának főnökhelyettese , 1938-ban a 2. lovasdandár parancsnoka, 1939-ben tábornok , 1940-ben mint a I.gyorshadtest parancsnoka részt vett az észak-erdélyi bevonulásban, a Jugoszlávia és a Szovjetunió elleni hadjáratokban, 1942-ben Horthy katonai irodájának főnöke, 1943-ban vezérezredes, 1944.augusztus 1-től az Északkeleti-Kárpátokban állomásozó 1. magyar hadsereg parancsnoka , Horthy sikertelen fegyverszüneti és kiugrási kérelmének egyik lebonyolítója. A hungarista hatalomátvétel után hadseregének mintegy húszezer tagjával átáll a szovjet csapatokhoz. 1944 december 22-én a debreceni Ideglenes Nemzeti Kormány elnökévé választják, mely tisztséget az 1945 novemberi választásokig tölti be. 1947-ben megfosztják parlamenti mandátumától , ezután családjával együtt a kommunista rezsim állandó zaklatásában van része. Szotyori Nagy Gyula , vitéz, primor (Sepsibesenyő, 1887. január 6- Budapest 1945. március 4.) 
A Székely Mikó kollégiumban érettségizett 1905-ben, a Ludovika Akadémia 1908. évi végzettje, ugyanazon az év őszétől hadnagy a m.kir. 21. gyalogezrednél , majd bécsi hadiiskola hallgatója. A világháborúban a kassai honvédosztály főhadnagyaként harcolt. Rész vesz a Székely Hadosztályban, ahonnan a kényszerű fegyverletételt követően 1920-ban a románok internálják Brassóba , majd Szamosújváron raboskodik. 1921-től a Ludovika Akadémián a harcászat, a hadseregszervezés , majd a hadtörténelem tanára. Ezredesként a Hadimúzeum igazgatója. 1936-ban vezérőrnagy , a kecskeméti helyőrség parancsnoka, 1937-ben altábornagy , 1939-től a miskolci .gyalogdandár, 1940-től a marosvásárhelyi VII. hadtest parancsnokává nevezik ki. 1942 augusztusában nyugállományba vonul. Ikertestvére, Áron, szintén tábornoki rangig vitte. Nagybaczoni Nagy Vilmos (Parajd, 1884 május 30.- Piliscsaba , 1976.június 21.) 
A Ludovika Akadémia elvégzése után , 1905-ben hadnaggyá avatják. 1909-12 a bécsi Hadiiskolában tanul . 1914 vezérkari százados. Az első világháború idején vezérkari beosztásokat tölti be. 1919 vezérkari őrnagy. 1927-33 a főparancsnok szárnysegédje. 1934 vezérőrnagy , 1937 altábornagy, közben a HM csoportfőnöke. 1938-39 az I. hadtest parancsnoka. 1939-40 gyalogsági szemlélő. 1940-től a z 1. hadsereg parancsnoka, majd a Kállay-kormány honvédelmi minisztere. A nyilasok letartoztatták , kiszabadulása után igazolták, tábornoki nyugdíjat kapott. 1951-ben kitelepítették, erdőmunkásként dolgozott. Visszaemlékezési Végzetes esztendők 1938-45 címmel 1947-ben jelent meg a Körmendy Nyomda kiadásában.
Dálnoki Veress Lajos, nemes, primor ( Sepsiszentgyörgy , 1889 . október 4.- London , 1976 március 29.) A Székely Mikó Kollégiumban érettségizett 1907-ben. 1910-ben végezte el a Ludovikai Akadémiát.
Harcolt az első világháborúban. 1927-ben kikerülve a Hadiakadémiáról vezérkari tiszt lett. 1933 a Ludovika Akadémia tanulmányvezetője , 1933-35 a lovashadosztály vezérkari főnöke , 1935-38 bécsi katonai attasé. 1938-40 a 15. gyalogdandár parancsnoka, 1940 vezérőrnagy, a 2. lovasdandár parancsnoka. 1941-ben a Hadiakadémián hadtörténelmet tanított. 1942 altábornagy , a doni arcvonalon az I. páncéloshadosztály parancsnoka. 1942-44 a IX. hadtest parancsnoka. 1944. augusztus 28.-október 15-én vezérezredesként a 2. magyar hadsereg parancsnoka. Ezután német , illetve nyilas fogságba került. Sopronkőhidáról megszökött. 1946-ban nyugdíjazták , azt követően, hogy a szovjetek 10 hónapon át internálótáborban tartották Kiskőrösön. 1947. április 16-án a népbíróság az ún. Magyar Közösség-perben kötél halálra ítélte. Másodfokon 15 évi fegyházra változtatták az ítéltetett. 1956-. október 27-én kiszabadult, ekkor elhagyta Magyarországot. Münchenben , 1972-ben jelent meg háromkötetes műve :Magyarország honvédelme a második világháború előtt és az alatt címmel.
“Horthy Miklós katonája vagyok, legszebb katonája. Vígan élem katonaéletem nincsen gondom másra.”
Emlékük legyen áldott!
vitéz Molnár Zsolt
Rohat diszno raszista naci Horthy Miklos az ijen ebert amijen o volt el kel felejteni veglegesen es meg a hoza tartozoit is
István nevű
Azt hogy nem ismerd a magyar történelmet nem kéne reklámoznod!
Se az elme állapotod!