Irak fekete inváziója többféle értelmezés szerint is helytálló. A fekete elnök újabb sötét ügylete a fekete kincs, az olaj megszerzésére irányul. Nincs szüksége a szenátus felhatalmazására, újabb tömegmészárlás, városok, falvak porig rombolása kezdődik.
Napjainkban hatalmas lángok csaptak fel Irak legnagyobb olajfinomítójától néhány kilométerre, Bagdadtól északra, Baiji városában. A The Guardian sajtó hírei szerint „mindössze üzemanyag tűz” volt látható.
Tény, hogy külföldi befektetők a világ legnagyobb kőolajtartalékait kívánják megkaparintani, a „stabil, globális energiaellátásra” hivatkozva. Mint a legfrissebb, kiszivárogtatott dokumentumokból kiderül, amerikai és brit befektetők korábban próbálták „privatizálni” az iraki olajtermelést, a konfliktus helyzet Bagdad és az Egyesült Államok között, ennek hatására éleződött ki.
Tony Blair, az Egyesült Királyság volt miniszterelnöke olaj összeesküvés-elméletre hivatkozva tagadja, hogy kormányának köze lett volna az iraki olaj „privatizáció” elindításához.
Az előkerült, 2002 októberében és novemberében hitelesített dokumentumok már egy évvel az iraki invázió előtt pontosan leírják az iraki invázió menetét, azt az angol-amerikai katonai intervenciót, amelynek hatására Irak rendszerváltása megtörténik és a kőolaj-, valamint a földgázmezők angol-amerikai kézbe kerülnek.
Greg Muttitt, az iraki olajpolitika nemzetközi szakértője könyvet írt az előkerült dokumentumokból. Az „Olaj a tűzre” című könyvében részletesen beszámol arról, hogy az Irakot megszálló nagyhatalmak miként játszották át az olajtermelést nagy nemzetközi olajvállalatoknak.
A BP és a Shell tagadja, hogy bármi köze lett volna Tony Blair kormányához és a nagyhatalmakkal történő egyeztetésekhez, az előkerült dokumentumok azonban egészen másról szólnak: Symons bárónő, Blaire kereskedelmi minisztere szerint a BP vezetőinek, valamint a brit energetikai cégeknek részesedniük kell Irak hatalmas olaj-és gázkincseiből. A „jutalom” Tony Blair katonai kötelezettségvállalásáért jár, az amerikai tervek megvalósításában történő aktív katonai részvételért.
Ma a hazájukat féltő irakiakat szunnita szélsőségeseknek kiáltják ki, Washington fekete elnöke pedig tovább szövögeti sötét elméletét. A környező országok (elsősorban Jordánia) destabilizációjára, fenyegettségre hivatkozva Obama múlt héten, csütörtökön kijelentette:
Egy jobban összpontosított, célzott stratégiánk lesz, partnerei leszünk és kiképzést biztosítunk a helyi rendvédelmi szerveknek és hadseregeknek, hogy jól végezzék a dolgukat.
Az amerikai elnök jelenleg 300 „tanácsadót” szándékozik Irakba küldeni.
Címlapfotó: iraki olajtűz Baiji városánál. A finomító támadása 2014. június 17-én történt. A nyugati sajtó megpróbálta bagatelizálni a tüzet és mindössze üzemanyag tűzre hivatkozott. Később, más hírforrások szélsőséges iszlám támadásokra hivatkoztak. Fotó: USGS
magyartudat.com
No persze! A baloldali The Guardian „igazmondása” olyannyira ismert, mint Bush pincsijének titulált Blairnek és a többieknek. Hogy melyik népcsoporttól fúj a hátszél, könnyen megfejthető az azonos forgatókönyvekről, az állandó kudarc ellenére az újabb próbálkozásokról, mígnem a szemben álló fél ráunva az egészre azt nem mondja, itt van vigyétek egy részét! Ez a bizonyos népcsoport ilyenkor a világ legokosabbjának tartva magát, elhallgatva a háttérbeli aljasságokat győztesnek kiáltja ki magát, pedig ők az örök vesztesek…