Irán elleni háború – így indulna ?

 

 

 

 

 

 

 

 

Villámháború, vagy a közel-keleti totális összeomlás előszele? Erre keresték a választ a Newsweeknek korábbi politikai és katonai vezetők, akik szerint Izrael óriási kockázatot vállalna egy esetleges Irán elleni csapással.

Hajnali öt órakor megszólal Dan Shapiro, az Egyesült Államok izraeli nagykövetének telefonja. A vonal másik végén Rafi Barak, az izraeli védelmi miniszter, hangjában mély aggodalom. A miniszter arról számol be, hogy Izrael megtámadott hat iráni nukleáris létesítményt, a kár jelentős. A miniszter tájékoztatja a nagykövetet arról, hogy hamarosan Hillary Clinton amerikai külügyminisztert is felhívja ez ügyben.

Alig fél óra múlva Shapiro, az USA katonai attaséja, és a CIA helyi kirendelt vezetője részt vesz az izraeli védelmi minisztérium rendkívüli ülésén Tel Avivban. A beszámoló szerint Izrael a Forgószél fedőnevű akcióval indított nagyszabású támadást Irán ellen, melyben Etiópia, Szaúd-Arábia és India is segít repülőterei átengedésével. Eddig mindössze egy gépet vesztett a zsidó állam, a többi azonban rendben végrehajtotta a küldetést.

Az amerikai elnök kampányol, de Washingtonban összehívják Barack Obama nemzetbiztonsági stábját. Az elnök délig vár javaslatokat a kialakult helyzetben. Az elnök tanácsadói a megbeszélés kezdetén még nem számolnak azzal, hogy az Egyesült Államok katonai lépéseket tegyen. Legfontosabb célokként a térségben tartózkodó amerikaiak biztonságát, a gazdasági hatások tompítását és Izrael megvédését egy esetleges ellencsapástól vázolják fel.

De egyre több olyan forgatókönyv kerül elő, miszerint az Egyesült Államok a konfliktusban találja magát. A tanácskozás végére az egyik résztvevő már 50 százalék esélyt ad arra, hogy az Egyesült Államoknak katonai erőt kell alkalmaznia Irán ellen az Izraeli támadás következményeként. Mások ennél is borúsabban látják a helyzetet: lehet, hogy az Izrael és Irán közötti háború a Közel-Keleten kirobbanó totális káosz előzménye volt csupán.

Mindez egyelőre csak a képzelet szüleménye, de a Newsweek szerint ez is egyike a lehetséges forgatókönyveknek. A lap által felkért szakértők – akik egy ún. háborús játékkal szimulálták az eseményeket – arra keresték a választ, hogy mi történne abban az esetben, ha a novemberi elnökválasztás előtt döntene Izrael a támadásról. Ezeknek a szimulációknak épp az a célja, hogy modellezzék azt a döntési mechanizmust, melyet az Obama-adminisztráció ebben az esetben alkalmazna.

A Newsweek kérésére összeült egy hasonló tanács, mint amilyet Obama hívna össze, ha bekövetkezne egy ehhez hasonló közel-keleti konfliktus. A korábbi politikai és katonai vezetőkből álló csoport tagjai az elnök fő tanácsadóinak szerepkörét töltötték be – ilyenek például a hírszerzés vagy a CIA vezetői. Hasonló tanács ült össze a valóságban is, mikor Obama elnök még májusban elrendelte az al-Kaida vezetőjének, Oszama bin Ladennek a likvidálását annak pakisztáni búvóhelyén.

Kenneth Pollack, nyugalmazott CIA-s elemző olyan áljelentésekkel is készült, melyekben az izraeli csapás hatékonysága szerepelt: eszerint a támadással Izrael semlegesített volna ugyan pár létesítményt, de a legfontosabb, a támadás hatékonyságát növelő intézmények épen maradtak volna.


Pollack arra is kitért, hogy ebben az esetben Irán atomprogramja megbénulna, de nem tűnne el teljesen – ráadásul Mahmúd Ahmanidezsád iráni elnök szinte azonnal kiutasítana minden megfigyelőt az országból. A jelentés a támadás további következményeit is ecseteli: a háború elítélése Európából, válaszcsapás Iránból és a libanoni Hezbollah síita csoport részéről, valamint akár az előző hónapban Líbiában történthez hasonló, halálos áldozatokkal járó tüntetések a muszlim országokban.

Akármennyire is valószerűtlen, hogy pont így következne be a háború, a támadás valószínűsége már most is nagy. Bár úgy tűnt, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök egyre inkább kerüli a háborús konfliktust, nem lehet kizárni, hogy októberben meggondolja magát, és meglepetésszerű támadással bénítja meg Iránt. Az amúgy is nehéz helyzetben lévő perzsa állam közben a gazdasági embargó miatt elszabaduló inflációval is nehezen veszi fel a harcot, és emiatt már tömegtüntetések is voltak.

A helyzetet tovább súlyosbítaná a közelben több mint egy éve folyó szíriai polgárháború, így pedig újabb súlyos gócpont lenne a Közel-Keleten. Az esetleg tartózkodó Egyesült Államoknak pedig azzal is számolnia kell, hogy egy ilyen konfliktus esetén könnyen kicsúszhat a kezei közül az irányítás, és akkor hiába minden erőfeszítés, egy közel-keleti háború kellős közepén találhatja magát.

erdely.ma/index.hu/magyartudat.com

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás