2021.06.15.

3 thoughts on “Az örök kérdés- István király, vagy Koppány vezér?

  1. Szörényi-Bródy egyszerűen rockoperát akartak írni, semmi több.
    1967 -ben volt az első (Who – Tommy), aztán jött a többi világsiker.
    Maguk sem gondolták, hogy politikai tartalma lesz
    Boldizsár Miklós “Ezredforduló” c. drámájának megzenésítése.
    Minden belemagyarázat utólag jött, ami nem baj, mert
    gondolkodni nem árt, jót tett a műnek a muzsikás reklám.

    Koppány teljes (ősi)joggal volt érdekelve Géza fejedelem halála után
    a vezetésre, mint idősebb Árpád-házi leszármazott herceg.
    Felekezete bizánci rítusú görög kereszténység, amelyet István
    “terelt át” erőszakkal (kor módszer) az országban római latin rítusra.
    István Szent Márton zászlaja alatt vonult hadba Koppány ellen,
    jelezve a pannoniai keresztény hagyományok folyamatosságát.
    Ezzel az egyháznak hódolt, bennük támaszt lelve, hiszen így a
    Koppány-birtokok az egyház kebelébe kerültek (Somogyvár …)

    A bizánci kereszténység Magyarországon
    A kelet-európai sztyeppén vándorló magyarság a kereszténységgel annak ortodox, keleti formájában találkozott először, hiszen vándorlásának útvonalán Bizánc által térített szláv és török népek éltek. A Kárpát-medence avar, bolgár és nyugati szláv népei között is jelen volt a keleti egyház missziója, a kalandozó magyarság balkáni és bizánci hadjáratai pedig a keleti egyházzal való találkozás további lehetőségeit teremtették meg. Forrásaink szerint Bulcsú, majd Gyula voltak az első magyar vezérek, akik – bizonnyal politikai meggondolások által vezettetve – felvették a kereszténységet, mégpedig annak bizánci formájában. A 950-es években már görög missziós püspök érkezett a Maros vidékére, Hierotheos missziójának eredményességéről azonban meglehetősen keveset tudunk. Krónikáink tudósítása szerint a keleti rítusú kereszténység híve volt István király ellenfele, Ajtony is, aki Marosvárott keleti szerzeteseknek emelt monostort. Ez Szent Gellért püspöksége idején a latinoké lett ……

  2. Számomra úgy tűnik, a címben feltett kérdés évszázadokig nem volt kérdés. Egészen Mátyásig a magyar királyok Szent Istvánra úgy hivatkoztak, mint aki a Magyar Apostoli Királyság alapjait fektette le.

    Csak mint érdeklődő olvasó, szeretném felhívni a figyelmet. Dr Kovács L. P. Bánk: Magyarok Nagyasszonya c. könyvére, ahol ismerteti Ranzani (pápa követ, Nápoly érseke Mátyás korában) leírását Géza fejedelem álmáról: “Egy éjjel álmában, csodás fényben ragyogó, gyönyörű asszonyt látott, akit sok előkelő szűz követett. Ő ezekkel a szavakkal szólt hozzá: Nyugodjál meg Géza, én Mária vagyok, az az érintetlen szűz, akiről a keresztény emberek elmondták neked, hogy Jézus Krisztusnak, az Isten Fiának az édesanyja vagyok …. Mennyei fény világosít meg, ez elűzi lelked minden homályát. Megismered Istent, aki téged alkotott. És most tudd meg, ami rejtve van előtted: fiút szül neked a feleséged, ő királyi rangban uralkodik a magyarokon és az igaz Istennek kiváló tisztelője lesz …. Én pedig megigérem neked, hogy érdemeiért, amelyket fiam előtt szerez, a te országodnak védője és különleges pátrónája leszek.” Egy ilyen látomást akkoriban kötelező érvényűnek tekintettek és a későbbi történések ennek fényében jobban érthetők. Bánk atya a 90 éeves jubileumi szentmiséjén (https://bonumtv.hu/bank-atya-90-szuletesnapi-miseje/) Géza látomásáról részletesen beszél, hiszen annakidején doktori disszertációját ebből írta. Most idős korában meglepetten tapasztalta, hogy disszertácuója a kapcsolódó anyagokkal együtt eltűnt.

    Egyébként Dümmerth Dezső azt közli, amikor István már nagybeteg volt, Vazult Gizella vakíttatta meg, vélhetően azért, hogy Orseoló Péter trónutódlását biztosítsa. Hallottam olyan előadást, ahol az eladó szerint a korai magyar krónikák mindegyike ezt állítja. Emiatt nem értem, a szerző ezt tényt miért István nyakába varrja.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás