A több ezer fős, néhány nap alatt a világ bármely pontján bevethető reagáló erő létrehozásáról a NATO szeptember elején Walesben tartott csúcstalálkozóján döntöttek, elsősorban az Ukrajnával szembeni agresszív orosz fellépés miatt.
A jövő év elejére német-norvég-holland együttműködéssel csírájában, átmeneti formában létrejöhet, 2016-ra pedig további résztvevőkkel bővítve tartós jelleggel kialakulhat a NATO új gyorsreagálású ereje – közölte Jens Stoltenberg, az atlanti szövetség főtitkára hétfőn Brüsszelben.
Stoltenberg most – a tagországok külügyminisztereinek keddi brüsszeli tanácskozását beharangozó sajtótájékoztatóján – elmondta, hogy ennek az új erőnek a magvát Németország, Norvégia és Hollandia adja majd.
A külügyminiszterek kedden áttekintik a Walesben elfogadott készenléti akcióterv megvalósításának eddigi eredményeit. Ez az akcióterv azokat az intézkedéseket tartalmazza, amelyekkel a szövetség válaszolni akar az európai tagországaitól keletre, illetve délre tapasztalható különböző kihívásokra.
Ugyancsak fontos témája lesz a keddi tanácskozásnak, hogy az atlanti szövetség és Afganisztán viszonyában szakaszhatárhoz érkeznek: ez év végén befejezi tevékenységét a NATO vezette afganisztáni nemzetközi haderő, az ISAF, és létszámában nagyságrendekkel kisebb – valamivel több, mint tízezer fős – kiképző-támogató-tanácsadó jellegű misszió indul, Eltökélt támogatás (Resolute support) néven.
Hétfői sajtótájékoztatóján Stoltenberg a továbbra sem szűnő afganisztáni terrorcselekmények, fegyveres támadások ellenére is sikerként értékelte a NATO Afganisztán melletti elkötelezettségének eredményeit.
„Elértük, amit akartunk, nemzeteink nagyobb biztonságban vannak, Afganisztán megerősödött” – fogalmazott.
Az ukrajnai helyzettel kapcsolatban Stoltenberg arról számolt be, hogy továbbra is aggasztó méreteket ölt az ukrajnai orosz beavatkozás, és nem tartják be a minszki tűzszüneti megállapodást.
Újságírói kérdésre válaszolva, Ukrajna esetleges NATO-csatlakozásának lehetőségét illetően a főtitkár megerősítette a NATO eddigi hivatalos álláspontját. Eszerint az atlanti szövetség tiszteletben tartotta, amikor Ukrajna néhány éve a tömbön kívüliség mellett döntött. A mostani vezetés viszont jelezte, hogy szándékában áll mégis kérni az ország felvételét. Ha ez megtörténik, a NATO az ország felkészültségét megvizsgálva el fogja bírálni a felvételi kérelmet. NATO-tagsági kérelem beadásával szemben egyetlen harmadik országnak sincs vétójoga – szögezte le Stoltenberg, utalva az orosz kifogásokra.
magyartudat.com
