1941. június 26.

Amit Kassa bombázásáról tudhatunk, lássuk a tényeket; avagy így néz ki egy önostorozásba kényszerített, a „bűnös nép” mítosza és a valóság.

Az első jelzések reggel érkeztek egy támadásról, amikor Rahó község közelében repülőgépes géppuskatámadás ért egy vonatot. Az eredmény 3 halott 6 sebesült.
13 órakor a Heringes mellé települt magyar légvédelmi figyelőpont észlelt 3 nagyméretű, gyors, kétmotoros bombázóból álló köteléket, de sem a pontos típust, sem a fenségjelzést nem sikerült azonosítaniuk; csupán annyit, hogy állítólag a szárnyakon és a törzsen sárga jelzések voltak festve, ami semleges ország repülőgépét jelzi. „Természetesen” értesíteni nem tudták az ügyeletest, mivel az esőzések miatt a telefonvonal beázott. [Milyen „magyarosch”!]

Ez az észlelt egység kezdte meg 13 óra 07 perckor Kassa bombázását. Kassa 29 bombát kapott. Az egyik gép szemmel láthatóan technikai gondokkal küszködött, feltehetően ezért is volt bombázása pontatlan. Valószínűleg ez a gép dobhatta le a harmincadik bombát, délkeleti irányba távoztában, a Kassával szomszédos Enyicke község határában.

A légvédelem teljes kudarcot vallott, a két légvédelmi gépágyú három lövés után működésképtelen lett. [Ez is milyen „magyarosch”!]

A halottak számát sem lehetett pontosan megállapítani: egyes források 32 halottat és 60-80 sebesültet említenek.

A 30 bomba közül kettő nem robban fel, ebből megállapítható volt, hogy a bombák 105 kilogrammos légi pneumatikus univerzális gyújtós szovjet gyártmányú rombolóbombák voltak.

Fiat CR-42 magyar felderítőgép

A bombázókat távoztában egy magyar vadászrepülő kötelék, kétfedelű, nyitott kabinos Fiat CR-42-es gépeivel megpróbálta elfogni, azonban ez nem sikerül. A raj legkisebb távolsága, amennyire meg tudta közelíteni a bombázókat, 1 kilométer volt. De a típust ekkor sem sikerült pontosan meghatározni.

Az előzmények és az adatok leírásából számomra feltűnőek a szerencsétlenségek, műszaki hibák, pontatlanságok, váratlan események sorozata és a fel nem ismerések bekövetkeztének az átlagos valószínűséget jóval meghaladó aránya. Ez persze annak is betudható, egyesek szerint, hogy a magyar légierő igazából csak 1939 után kezdhetett fejlődni; eddig az időpontig a trianoni békediktátum előírásai rendkívüli mértékben akadályozták a fejlesztését és a gyakorlat megszerzését.

De tudnunk kell, a kassai bombázással egy időben Munkácsot is légi bombatámadás érte. Erről viszont nagyon keveset beszélnek.

Kik bombázhatták Kassát?

Vegyük sorba a lehetséges válaszokat!

1) a szovjetek – szándékosan;
2) a szovjetek – tévedésből;
3) a románok;
4) a németek;
5) a szlovákok vagy a jugoszlávok;
6) a magyarok önbombázása.
kassa-bombazasAz árulkodó cirill betűs felirat, amiből ki tudunk indulni, az a 105 kg-os rombolóbomba szovjet gyártmánya.
Ennek a ténynek, e bizonyíték erejét nagymértékben lerontja az, hogy az 1939-ben véget ért spanyol polgárháborút követően Franco tábornok a köztársaságiaktól zsákmányolt hadianyagot piacra dobta, és szinte mindegyik, az előbb felsorolt hadsereg abból tudott vásárolni.
Viszont műszaki tény, hogy ezeket a bombákat az Iljusin Il-4-es bombavetőjét használva lehetett legkönnyebben ledobni; más bombázók bombavetőit jelentősen át kellett volna alakítani a bevetéshez.

A bombázást megelőző történelmi körülmények, amelyekből ki tudunk még indulni:

Először is: 1938. november 2-án, az I. Bécsi Döntéssel Magyarország visszakapta Csehszlovákiától a Felvidék déli részét. S később, a német támadáskor egy szlovák dandár is részt vett a Szovjetunió megtámadásában.

Másodszor: 1939. március 15-én Magyarország visszafoglalta Kárpátalját, miután március 14-én Tiso, illetőleg a szlovák parlament kikiáltotta Szlovákia függetlenségét és ezzel Csehszlovákia megszűnt.

Harmadszor: 1940. augusztus 30-án született meg a II. Bécsi Döntés, amely visszaadta Erdély északi részét Magyarországnak. Románia a 3. román hadsereggel részt vett a Szovjetunió megtámadásában.

Negyedszer: 1941. április 11-én, a volt Jugoszlávia felbomlását követően és a horvát függetlenség kikiáltása után Magyarország visszafoglalta a Délvidék egy részét és a Muraközt.

Ötödször: 1941. június 22-én Németország megtámadta a Szovjetuniót és június 26-ára teljesen egyértelműen látszott a német fölény és a szovjet összeomlás kezdeti jelei.

Érvek és ellenérvek:

A szándékos szovjet támadás elméletét rontja le az a tény, hogy Sztálin igyekezett Magyarországgal megbékélési politikát folytatni, így a börtönbüntetésüket töltő kommunista főkolomposokért cserébe 1940-ben visszaadta a cári seregek által zsákmányolt 1848-as zászlók egy részét.
Molotov külügyi népbiztos június 23-án magához kérette Kristóffyt, a moszkvai magyar nagykövetet, akinek elmondta, hogy „a szovjet kormánynak, mint, azt már több ízben kijelentette, nincs követelése vagy támadó szándéka Magyarországgal szemben”. Egyben jelezte, hogy a Szovjetuniónak nincs észrevétele az erdélyi magyar területi igényekkel kapcsolatban. (Az erről szóló nagyköveti jelentés a Miniszterelnöki Hivatalban valahol elakadt, s a Kormányzó Úr erről csak később értesült.)
A Vörös Hadseregnek valószínű nem volt érdeke újabb támadó felet bevonni a háborúba, kivéve akkor, ha maga a Szovjetunió is támadó háborúra volt felkészülve, amelyet a német támadás csupán megelőzött. És Magyarország esetleges semlegessége (mint Lengyelország korábbi megtámadása esetén) a szovjetek, Sztálin hódító elképzeléseivel, érdekeivel ellentétben állt volna.

Kun Miklós történész mindenesetre ez utóbbi álláspontot képviseli, mármint hogy a támadás szándékos volt, és az NKVD parancsára lett végrehajtva.
Mindazon történészek körében, akik a szovjet támadás tényét el is fogadják, többen vannak azok, akik a támadást téves célazonosításnak (véletlen bombázásnak) tartják. Eszerint a vélemény szerint az oroszok a szlovákiai Eperjesen lévő Wehrmacht rádiós központot akarták volna megsemmisíteni. Ezért is kaphatta Kassán a legtöbb bombát a csehszlovák időben épült központi postahivatal, ami nagyon hasonlított a rádiós központra.

Szovjet Iljusin Il-4 bombázó

A szovjet Iljusin Il-4 bombázógépek legközelebbi lehetséges támaszpontja Kassától mintegy 1000 kilométerre volt. Ilyen repülési távolság mellett – háborús körülmények között – akár 50 kilométeres navigációs hiba is előfordulhat. Tévedésből az amerikai légierő is bombázta 1943-ban és 1944-ben a semleges Svájcot.

A szovjet katonai repülés történet ismerői a 3 gépből álló alakzat tényét is a szovjet támadás bizonyítékának tekintik, mert a Szovjetunió csak az 1943-as kubáni légi csaták után tért át a világszerte megszokott, két géppárból álló raj alakzatra, a korábban alkalmazott háromgépes, „trojka” formációval szemben.

S ha a fenti fényképfelvételt összehasonlítjuk a Henkel He-111-es bombázó képével, azonnal megérthetjük, hogy a két géptípus külső megjelenése a laikus számára és messziről, könnyedén összekeverhető. De szerintem 1939 óta a magyar légierő katonái pont elegendő Henkelt láthattak ahhoz, hogy ne, legalább ők ne keverjék össze a két repülőgéptípust.

A román-támadási elmélet hívei szerint Románia nem szeretett volna a hátországa mögött jelentősebb haderőt látni, ami veszélyeztette volna Dél-Erdély további román megszállását.
Ennek az elméletnek csupán az a hibája – a műszaki gondokon túl – hogy ebben az időszakban Magyarország még nem csatlakozott a német támadókhoz.
S miért lett volna nagyobb érdek az, hogy a mindeddig sikeresnek látszó és induló támadásban Románia Magyarországgal is osztozzon a dicsőségen, mint az, hogy Besszarábia román visszafoglalásán túl esetleg Magyarország is katonai sikereket érjen el.

A német támadás meggyőződésem szerint teljes mértékben kizárható, hiszen Németország a támadást megelőző napokban elzárkózott a magyar részvételtől, s miért változott volna meg a véleménye pár órán, napon belül? Krúdy Ádám, a kassai repülőtér parancsnoka viszont a támadókban német gépeket vélt felismerni.

A szlovák támadást csupán a Felvidék déli részének visszacsatolása felett érzett megalapozatlan bosszúvágy indokolhatná. Az ehhez az országhoz kapcsolódó elméletek mind olyan fantasztikus történetek, amiknek az elfogadásához túlontúl nagy fantázia és túl sok kecskeméti fütyülős barack pálinka szükségeltetik. Ilyen a Szovjetunióba szökő nacionalista, bosszúszomjas kassai kommunista rendőr, mások szerint postás története is számomra.
Persze, ki tudja! Az emberek néha olyanok…

Pedig van ilyen történet is!

Egy blogon találtam még egy olyan szlovák elméletet, ami a szlovák támadás lehetőségét latolgatja.
Történt ugyanis, valamikor réges-régen, egy híres, de mára már elfelejtett vagy elfelejtetett légi csata, az ún. „szobránci-incidens”.

A szobránci légi győzelem büszke hirdetménye 1938-ban, a I. Bécsi Döntés nyomán Magyarország és Szlovákia között területi vita alakult ki, amely hamar fegyveres konfliktussá nőtte ki magát. Ez volt az ún. „kisháború”, melynek során kisebb összeütközésekre, és komoly légi csatára is sor került.

Ennek a légi csatának a parancsnoka volt Negró Aladár főhadnagy, becenevén: „Ali” (aki a csata emlékére kapta a vitéz Szobránczy előnevét). Bátran állíthatjuk, hogy hősünk a kor egyik legtehetségesebb pilótája volt. Ő volt a magyar Mölders.
1939. március 24-én a magyar vadászgépek a levegőben lelőttek kilenc, támadó csehszlovák gépet.

vitéz szobránczy Negró Aladár fhdgy.

Ezt követte az iglói repülőtér bombázása, ahol 12, egyes források szerint 19, sőt mások szerint 24 gépet, és három hangárt semmisítettek meg a magyar bombázók, akiket a magyar hősök, az „Íjász” vadászszázad fedezett.
Csehszlovák gépek ezek után nagyjából csak Nyitrán maradtak.

A megsemmisítő vereség bizony megalázó lehetett a tót atyafiaknak, és nem valószínű, hogy egykönnyen felejtettek volna vagy lenyelték volna a békát. A magyar pilóta képzés központja ráadásul az orvtámadás időpontjában Kassa volt.
Az indíték tehát megvan.
A bombázók helyismerete, a rendőrség, a posta bombázása szintén árulkodó. Talán a nyilvánvaló összefüggés, talán a máig tartó bosszúvágy mondatja a veterán nyitrai szlovák pilótákkal, talán mert igaz, de máig él a legenda köztük, miszerint bizony ők jártak akkor délben Kassa felett.

Szobránczy-Negró Aladár hőstettét, melyért „Ali” szobrot érdemelne méltatlanul feledte el az ország; a gyalázatos, a civil lakosságot célzó megtorló terrortámadásért pedig a szlovák légierő utólag is kérjen, könnyek között bocsánatot.

(Tótul is megírtam: Je ostudné, Avenger pričom sa zameriavajú na civilné obyvateľstvo za teroristický útok keď Slovenskej letectvem následne požiadať o ospravedlnenie medzi slzami!
Csehül: Je ostudné, Avenger přičemž se zaměřují na civilní obyvatelstvo za teroristický útok i když v České a Slovenské letectvem následně požádat o omluvu mezi slzami! De ha valaki szerint ez nem pontos fordítás, szívesen veszem a kijavítást.)

Elgondolkodtatóak viszont az ún. „Partridge-jelentések” Kassa bombázásáról, mármint abban a vonatkozásban, hogy érdekes, miért csak a bombázás után három héttel hozták nyilvánosságra a szovjet bombák és gyújtószerkezetek fényképeit.
Lehet, hogy semmi titkolni való oka nem volt, csupán a jól ismert magyaros adminisztratív tehetetlenség és lassúság.

Teljesen más kérdés az, hogy a magyar katonai vezetés egy részének, a német sikerek mámorában, alig titkolt álma volt a háborúban való részvétel; a katonai dicsőség hajszolása, amikor Werth Henrik a vezérkari főnök, állítólag azt mondta, hogy „Nekem a kassai bombázás egyenesen jól jött.”

Amennyiben Magyarország nem akart volna hadba lépni (bocsánatot kérek, tudom, a „volna” nem történelmi kategória) a kassai incidenshez hasonló esetekben Svájc és Svédország például tiltakozó jegyzékeket adott át az elkövetőknek.
Ezek fényében is figyelemre méltóak a Kormányzó úr a hadba lépéssel kapcsolatban előadott gondolatai: „Hazánkat, hitünket, civilizációnkat védjük, semmiféle önző cél nem vezet bennünket. Ma Európa védelmében is harcba szállunk úgy, ahogy történelmünk során mindig tettük.”

A történet befejezéséhez hozzá tartozik, hogy Werth Henriket a Kormányzó úr 1941 szeptemberében, 3 hónap elteltével, leváltotta a Honvéd Vezérkar éléről.

magyartudat.com

4 thoughts on “Kassa bombázása

  1. Ahány cikk, annyiféle besorolása
    szegény Krúdy Ádámnak. az egyetlen szakember
    szemtanúnak.
    Ilyenkor egy dolog nem számit:
    hogy ” kinek állt érdekében ”
    Ami számit: az első szemtanú első véleménye.

    http://iho.hu/hir/kassai-bombazas-roman-ketmotoros-harommotoros-130416

    És, bár valóban nem tudni kik okozták az ürügyet,
    de valamikor, trianon előtt, senki nem gondolt
    egy lehetséges román támadásra, volt is meglepetés.

  2. Ki is bombázta Kassát? Nem tudni, Borsányi Julián /SzER Bell ezredese/ életét ennek szentelte, több alkalommal találkoztam Vele. Krudy nem volt parancsnok, fizikai lehetetlenségek sorát említette. Ő beállt a politikai vonalba, azt mondta amitz akkori rendszer kért, hajdani bajtársai ezért nem tulzottanm becsülték, fogadták el. Kádár Gyula ezredes véleménye szerint „Ez az Ádám nagy svihák, össze-vissza beszél, hol He, hol Do. hol Ju gépek bombázták, de Ádám kapott nyugdíjat, no meg meg a Néphadsereg halotjaként helyezték örök nyugalomra. Nyugalom aligha lesz Kassa e témájában, hiszen neves történészünk is ily cimen jelentette meg könyvet, annak ellenére egy oldal szólt Kassa tragédiájárül. Tahát Kassa mlg él.

    1. Végül is a lényeg hazánk berántása volt valamilyen ürüggyel a nácik oldalán egyre mélyebben.

      A Kádár Gyula könyv meg becsapós. Mert a könyv valójában egy szocialista könyvreklám volt,
      hogy „lám nálunk ilyen is megjelenhet”. Erről az író nem tehet, először német fogság, majd
      amerikai, majd szovjet gulág 10 évig, ahol utasításra megírhatja az emlékeit, amibe Aczél
      György pofátlanul, durván bele hamisít hazugságokat, kommunista propaganda szövegeket.
      Sajna nincs meg Kádár Gyula eredeti kézirata, igazából az lenne érdekes …..
      Szerb Antal Magyar Irodalom kötetének eredetije legalább megtalálható, mert a későbbi
      kiadásokba szintén belehamisított és törölt a kommunista propaganda, szegény szerzőnk
      nem ismerhette a „szovjet irodalmat”, miután a magyar fasiszták meggyilkolták 1945 -ben,
      valamint lehúzta a Tanácsköztársaságot az eredeti kiadásban.

      Ami Kassát illeti, simán lehetett eltévedt bombázó, még ma a gps világban is tévednek el.
      De teljesen mindegy, foggal-körömmel kellett valami ürügyet keresni a nácik oldalán.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük