Kitörő lelkesedés övezhetné a devizahitelesek helyzetének rendezését, az alattomosan kicsalt pénzek visszajuttatását jogos tulajdonosaiknak. Csakhogy nincs itt valami rendjén, hiszen még kilátásba sincs véve a felelősségrevonás.

Mondjuk ki nyíltan, csalás történt, mégpedig nem is akármilyen nagyságrendű. Becslések szerint a tisztességtelen szerződés megkötése, az árfolyamrés visszafizetése 50-60 milliárd, az egyoldalú kamatemeléseké 400-450 milliárd forint visszafizetéssel jár. Nem beszéltünk itt még az ügylet kárvallottainak egyéb felmerülő tetemes költségeiről. Ma a szerencsétlenül járt “adósok megsegítéséről” beszélünk, holott mindössze annyi történik, hogy feltételezhetően visszakapják a jogtalanul, csalással ellopott pénzüket. Az ügy rendezésének furcsasága azonban nem itt kezdődik.

Induljunk ki abból a tényállásból, hogy valaki például 20 millió forint alaptőkével indít egy vállalkozást, de az pár év múlva működésképtelenné válik. Lop, csal, hazudik, az egyetlen cél, a profitszerzés érdekében. Nem bankokról lévén szó, ki gondolna állami szanálásra? Ha valakinek megmaradt még valamennyi józan esze, azonnal a felelősségvonásra gondol és egyúttal az eredeti állapot visszaállítására, azaz, a működésképtelenné vált vállalkozás felszámolására.

Valamit mintha elfelejtettünk volna. A bankok éppen olyan vállalkozások, mint akármelyik termelő, szolgáltató, vagy éppen kereskedő cég. Azok a fránya jogszabályok azonban, mintha rájuk még mindig nem vonatkoznának.

A devizahitelesek ügye mára hatalmas problémahalmazzá dagadt. Egyrészt örülhetünk, hogy valami megkezdődött a tisztességtelen devizahitel ügyek rendezésével kapcsolatban, ugyanakkor a tisztességtelen haszonszerzők ismét nyertesen kerülnek ki a játszmából. Kedden a bankok szanálásával kapcsolatos törvénymódosításra kerül sor a parlamentben. Nos, mindent összevetve, akkor ki fizeti meg a devizahitelesek kárát?

magyartudat.com

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás