Koronavírus: Az Iszlám Állam harcra szólított fel a járvány miatt meggyengült Nyugat ellen

Fotó: Euromaidan Press

A világjárvány okozta globális káosz kedvezhet a szélsőséges iszlamista szervezeteknek. Kérdés, hogy rájuk mennyire veszélyes a koronavírus – olvasható itt.

Bár az Iszlám Államnak, az al-Kaidának és más terrorszervezeteknek az elmúlt két évben jelentősen visszaesett a befolyásuk, a jelenlegi körülmények között újra fontos szerephez juthatnak a Közel-Kelet, Ázsia és Afrika labilis rendszereiben – írja a Guardian.

Az Iszlám Állam például felszólította harcosait, hogy indítsanak támadásokat a meggyengült, és a járvánnyal elfoglalt nyugati államok ellen.

Bár a szervezet legutóbb azt kérte harcosaitól, hogy ne utazzanak a nyugati országokba, a már ott lévők elkövethetnek terrorcselekményeket.

A járvány szándékos terjesztésére kéri harcosait az Iszlám Állam nevű terrorszervezet – mondta Földi László biztonságpolitikai szakértő vasárnap az M1 aktuális csatornán.
Hangsúlyozta, a határokon végre rend uralkodik, ugyanakkor Európában már több tíz- vagy akár százezer dzsihadista harcos is tartózkodhat.     Kitért arra is, hogy még mindig vannak olyan civil szervezetek, amelyek hajóik fedélzetére Líbia partjairól egészségügyi kivizsgálás nélkül vesznek fel és szállítanak Európába illegális bevándorlókat. Akik ezt teszik, hazaárulók, hiszen olyan bűncselekményeket követnek el, amelyek saját országaik szempontjából közveszély okozásán túl emberéleteket is követelhetnek – vélekedett Földi László.

Szerdán például a német rendőrség letartóztatott négy gyanúsítottat, akik állítólag pokolgépes merényletekre készültek amerikai katonai létesítmények ellen. Az ügyészség szerint valamennyien tavaly januárban csatlakoztak az Iszlám Államhoz, és arra képezték őket, hogy harcoló sejtet hozzanak létre Németországban.

A 2001. szeptember 11-i New York-i és washingtoni terrortámadásokkal hirhedtté vált, Oszama bin Laden alapította szervezet, amely közel egy évtizede nem hajtott végre támadást Nyugaton, úgy véli, hogy a válság alkalmat nyit „az igaz hit terjesztésére, és arra, hogy az emberek Allah útján járva induljanak szent háborúba és lázadjanak az elnyomás és az elnyomók ellen.”

Éppen erre alapozzák a politológusok, hogy az iszlamisták a járványt kihasználva próbálják befolyásukat erősíteni azokban az afrikai és közel-keleti országokban, ahol a lakosság bizalmatlansága csak erősödhet a korrupt, tehetetlen kormányok ellen, ha azok képtelenek lesznek megfelelő egészségügyi ellátást biztosítani nekik a fertőzéssel szemben.

Annál is inkább, mert kevés olyan ország rendelkezik hatékony egészségügyi rendszerrel, ahol az iszlamizmus gyökeret vert.

Ugyanakkor szakértők szerint a koronavírus terjedésével párhuzamosan változott is az iszlamisták hozzáállása, többek között éppen az ISIS-nél. Kezdetben ugyanis ez utóbbiak az an-Naba nevű lapjukban a vírust a „keresztes nemzetek büntetésének” tekintették. Az utóbbi időben azonban már arról cikkeztek, hogy hiba lenne, ha a muszlimok azt hinnék: őket megkíméli a vírus.

Az afganisztáni tálibok pedig egészségügyi egységeikről tettek közzé fotókat, amint szappant, maszkokat, kesztyűt osztogattak, és előadásokat tartottak helyi közösségi vezetőknek a járvánnyal kapcsolatos óvintézkedésekről.

„Azt mondják, hogy a világjárvány alapvetően Isten akarata, de nem világos a mögöttes szándéka, éppen ezért a muszlimoknak meg kell bánniuk bűneiket, és vigyázniuk arra, hogy ne kapják el vagy ne adják tovább a vírust”

– mondta Aymenn Jawad al-Tamimi, a George Washington egyetem extremizmus-kutatója. Éppen ezért már az ISIS is több egészségügyi útmutatást adott ki tagjainak és híveinek.

Ugyancsak a nyugati világ büntetését látja a koronavírusban a szomáliai al-Sabaab is, amely harcban áll az amerikai légierő által támogatott kormánnyal, és a kelet-afrikai ország déli területeinek nagy részét ellenőrzése alatt tartja. Egyik vezetőjük nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy még korai lenne válaszolni az ENSZ fegyverszüneti felhívására, és arról sem döntöttek, hogy az általuk megszállt területre beengedik-e a humanitárius egységeket.

A tálibok ellenben megerősítették, hogy támogatnak minden olyan emberbaráti szervezetet, amely segít a vírus áldozatainak, vagy a terjedés megfékezésén munkálkodik. Szóvivőjük, Zabihulla Mudzsahed még azt is közölte az AP-vel, hogy ha a járvány kitörne a fennhatóságuk alatti területen, leállítanák a harci cselekményeket.

Abubakar Shekau, a nigériai Boko Haram vezetője ellenben egy hangüzenetben kijelentette: az iszlamizmusa „vírus-ellenes”, és a hit elleni támadásnak nevezte a közösségi távolságtartást, amely miatt bezárták a mecseteket.

Magyar Tudat Nemzeti Hírportál

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás