Koronavírus-járvány: Nálunk ez lehet a legrosszabb forgatókönyv

Címlapkép: Ápoló dolgozik a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház COVID részlegén, az intenzív osztályon 2020. április 24-én. Forrás: MTI/Kovács Tamás

A koronavírus-járvány Magyarországon jelenleg a lefojtott szakaszában van, köszönhetően a korlátozó intézkedéseknek és azok nagy mértékű betartásának. Ez azonban hosszú távon nem tartható fent, ezért a legfontosabb kérdés: merre tovább a mostani helyzetből, mi alapján döntsön a kormány. A modellszámítások azt mutatják: a szigorú intézkedések enyhítésével azonban nagyon óvatosan kell bánni, nehogy a veszélyes zónába lépjünk, amikor például már 10 fertőzött ember 13 másik embert tud megfertőzni – hangzott el a csütörtöki, Innovációs és Technológiai Minisztérium által szervezett online konferencián, ahol a kormány munkáját segítő kutatócsapat tagjai tartottak előadást és engedtek bepillantást a járványügyi helyzet kezelésének kulisszatitkaiba. Az eseményen arra is választ kaptunk, hogy milyen esetben alakul ki a kormány által sokat emlegetett legrosszabb járványügyi forgatókönyv. Az is eldőlt a szakemberek visszajelzése alapján: alapvetően más járványvédelmi stratégiára van szükség Magyarországon, a kontaktszám manipulálásán alapuló stratégiák (a korlátozó intézkedések esetén a húzd meg – ereszd meg stratégia) nem tudják ugyanis megoldani a jelenlegi helyzetet. Az új, kombinált stratégia elemének kell lennie a sokkal több tesztelés és hatékonyabb kontaktkutatás, írja Csiki Gergely.

Ebben a rendszerben védekezik Magyarország a járvány ellen

Online konferenciát rendezett csütörtökön az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A kétórás eseményen azok a kutatók, szakértők szólaltak fel, akik a kormány munkáját támogatják a koronavírus-járvány közepette. Az előadásokból kiderült, hogy rendkívül sok inputot és választ adnak a kormánynak, hogy az megalapozott döntést tudjon hozni.

Az eseményt előzetesen nem reklámozta a tárca széles körben (nem volt benne az MTI fontos eseményeket tartalmazó naptárában sem), viszont a konferenciát követően aznap érkezett egy ITM-közlemény, majd néhány MTI-tudósítás, amely röviden összefoglalta az előadásokon elhangzott üzeneteket és másnap szivárogtak még innen-onnan beszámolók, például az ATV.hu-n megjelent hírek. A szélesebb nyilvánosság számára szombaton tették közzé a teljes 2 órás videóanyagot, ami rendkívül pozitív és fontos lépés volt, ugyanis ez az első alkalom, amikor az érdeklődők, vagyis mindenki betekintést nyer abba, hogy a kormány milyen folyamatok mentén és mire alapozva hozza meg járványügyi lépéseit. 

Az esemény a házigazda Palkovics László előadásával vette kezdetét, aki a járvány elleni védekezés folyamatának bemutatásával indított. Ennek keretében olyan kulisszatitkot is elárult, hogy az operatív törzs reggel 6 órakor tartja meg mindig az első ülését, majd éjszaka valamikor a másodikat, és reggel 4 órakor már adatokat konszolidálnak és prezentációkat gyártanak az addig eltelt nap áttekintése érdekében.

Az innovációs miniszter ismertetése szerint a járvány elleni védekezés struktúrája 17 elemből áll és 4 pillérre épül. Rendkívül fontos, ha nem a legfontosabb cél volt a járvány eddigi szakaszában Palkovics szavai alapján, hogy Magyarország időt nyerjen és az egészségügyi rendszer alkalmassá váljon a járvány kezelésére. Az egész védekezés folyamatát meg kellett alapozni jogszabályokkal, költségvetést érintő döntésekkel és a kommunikációs feladatokkal. Elmondása szerint kiemelten fontos pillér a hazai tudás és gazdasági háttér igénybevétele. Ezt annak kapcsán említette meg a tárcavezető, hogy a kormány rövid időn belül aktiválta az ipari kapacitásokat és a hazai kutatási kapacitásokat a járvány hatásai ellen. Azt vetítette előre, hogy cél, hogy ezek az együttműködések fennmaradjanak, sőt építeni szeretnének erre.

Fontos válaszokat adtak a kutatók

A miniszter előadásának lényeges pontja volt, hogy a hazai döntéshozók milyen kérdésekre keresték a választ és hogy ezekre a kérdésekre a kutatók és szakértők milyen válaszokat adtak.

1. Hányan és milyen tünetekkel fognak kórházba kerülni?

Ez volt az első kérdése a kormánynak az epidemiológusok irányába. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ áprilisi jelentése szerint a fertőzöttek 84-92%-a nem kerül detektálásra az ellátórendszerben, míg a megerősített COVID-19 esetek aránya az ellátórendszerben 7-12% lehet. Akik megjelennek a kórházakban, azoknál 68%-ban enyhék a tünetek, míg 30% igényel kórházi ápolást, 2,4% pedig invazív lélegeztetést. Érdekességképp megjegyezzük, hogy a szombati állapot szerint az aktív magyar esetek 52%-a szorul kórházi ápolásra és az esetek 3,1%-a súlyos, vagyis a jellemző európai sávoktól jócskán eltér a magyar járványügyi helyzet.

palkovics eloadas 1
Forrás: ITM prezentáció

2. Mi a legrosszabb forgatókönyv? Hogyan terjed a vírus, ha nem teszünk semmit (kontrollálatlan járvány, R=2,2) és ez mit fog jelenteni a gyakorlatban?

A kormány azt a kérdést is feltette a kutatóknak, amivel hetek óta indokolja a magas fokú készültséget és az egészségügyi ellátórendszer rohamléptékű átalakítását – derült ki a prezentációból. Vagyis, hogy mi a legrosszabb forgatókönyv? Erre Orbán Viktor rendszeresen úgy hivatkozik, hogy “reméld a legjobbat és készülj a legrosszabbra”.

Palkovics László bevallása szerint erre a kérdésre olyan válaszokat kaptak, amin elcsodálkoztak, hogy mennyire is komoly a helyzet. A kutatók számításai szerint

a járványgörbe csúcsa körüli két hétben 2,5 millió ember fertőződik meg Magyarországon és ebben a legrosszabb szcenárióban 14 ezer ember kerülne nagyon súlyos állapotba, amikor már lélegeztetés szükséges.

palkovics eloadas legrosszabb forgatokonyv
Forrás: ITM prezentáció

Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikusa előadásában szintén azt mutatta be, hogy Magyarországon hogyan alakulhat ki a legrosszabb forgatókönyv, amit a kormány mindenáron el akar kerülni. A szakember ennek szemléltetésére a reprodukciós szám jelentőségét hangsúlyozta, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy fertőzött ember hány másik embert tud megfertőzni. (Ha ezt a számot sikerül szigorúan 1 körül tartani, akkor a járvány nagyon fékezve terjed, a járványgörbe nem indul exponenciális növekedésnek, vagyis stagnál. Ha 1 alatt lenne, akkor beszélhetünk a járvány lecsengéséről.)

A nemzetközi hírű matematikus egy látványos ábrát is vetített szemléltetésképp. Azt mutatta be, hogy a jelenlegi 1-es reprodukciós ráta körüli értékkel hosszú távon is hasonlóan elfojtott lehetne a járvány Magyarországon. Majd hipotetikus forgatókönyveket is felvázolt, ha május elejétől különböző mértékben növekednének meg a kontaktusszámok, a korlátozó intézkedések enyhítése miatt.

Ha a lazító intézkedések miatt kialakuló nagyobb reprodukciós számok hónapokon át fent maradnának, akkor jól látható, hogy milyen súlyos következményei lennének a járványnak: 1,3-as reprodukciós ráta esetén már szeptember végére elérné Magyarország a lélegeztetőgép-kapacitását (ez csak hipotetikus forgatókönyv, addig nyilván emelkedne a lélegeztetőgépek száma is).

Volt egy még egy nagyon fontos kijelentése is, amely mindenki számára kézzel foghatóvá teszi a járványgörbe legfontosabb mutatójának jelentőségét. “Ha megnézzük, hogy mi a különbség az 1,2 és 1,3-as reprodukciós ráta között, az azt jelenti, hogy ha veszünk 10 fertőzöttet, akkor ők 12 vagy 13 másik embert fertőznek meg összesen. Ez 10 fertőzöttre vetítve csak 1 plusz fertőzés, ami alapján azt gondolnánk, hogy ennek nincs nagy jelentősége. De ha ez hosszú időn át fennáll, akkor ez a picinek tűnő különbség drasztikus különbséget jelent a járvány végkimenetelében” – magyarázta. 1,2-es reprodukciós rátánál még egy kezelhető járványunk van, 1,3-nál viszont már egy nem kezelhető járványunk van –  tette hozzá.

Ezért nagyon fontos a korlátozó intézkedések felengedésének óvatos meghozatala és pontos kalibrálása, hogy a veszélyes zónába ne kerüljünk – utalt az 1,3 feletti reprodukciós ráta súlyos következményeire.

rost gergely eloadas
Forrás: Röst Gergely prezentációja

A matematikus arra is rámutatott, hogy bármely lazító vagy korlátozó intézkedés meghozatalának hatása körülbelül két hét csúszással fog megjelenni a járványgörbén (ami az inkubációs periódus hossza miatt van). A rendszernek van tehát egy két hetes tehetetlensége.

Valós veszély ezek fényében, hogy egy túl későn meghozott szigorító intézkedésnek már semmi hatása nem lesz arra, hogy átlépjük a kritikus kapacitás határát – figyelmeztetett.

3. Milyen kontaktszám csökkenést kell elérnünk ahhoz, hogy a vírus az egészségügy oldalán kézben tartható legyen? Mi reális?

A második kérdésre adott válaszok után már rögtön adódik is ez a harmadik kérdés. A kormány megnézte a kapacitásait, így például az akkor rendelkezésre álló lélegeztetőgép-számot. Amikor 1,5 hónappal ezelőtt ezt a munkát megkezdtük, akkor 2000 darab körüli lélegeztetőgép-kapacitással kezdtünk számolni, amire azt mondták a matematikusok Palkovics László ismertetése szerint, hogy

ha ezt a határt akarjuk tartani, akkor az emberek közötti kontaktusok számát a felére kell csökkenteni annak érdekében, hogy a vírust le tudjuk lassítani és a járványgörbét ellaposítsuk.

Azt a forgatókönyvet is megnéztük, hogy mi lehet egy természetes folyamat eredményeként. És itt jött ki az a szám, hogy amennyiben csak 22-34%-kal csökken a kontaktszám, akkor már 7330 lélegeztetőgép szükséges idehaza egyszerre, a járványgörbe csúcsán. Palkovics László ennek kapcsán megjegyezte, hogy ez is mutatja, hogy a matematikusok egzakt emberek, a mérnökök slamposabbak, ezért erre a számra mondtuk azt, hogy 8000 lélegeztetőgép.

palkovics jarvanygorbe lefutas
Forrás: ITM prezentáció

4. Hogyan állunk a kontaktok számával? Elég fegyelmezettek-e a magyar emberek, hogy ezt az elvárást betartsák? Hosszú távon is?

A kutatók arra is választ adtak, hogy az emberek mennyire tartották be a korlátozó intézkedéseket és az milyen eredményeket hozott. A kérdőíves kontaktkutatás, amely jelenleg is zajlik, eredménye azt mutatja, hogy jelentősen csökkent a kontaktok száma.

Budapesten volt egy időszak, amikor 90%-kal csökkent a kontaktszám– emelte ki.

Ebben az időszakban a vidéki nagyvárosokban 80%-os, a kisebb településeken pedig 70%-os visszaesést láttak ebben a mutatóban.

Azt is részletesen megnézték, hogy az egyes korosztályok kontaktszáma hogyan alakul. „Ennek ott lesz majd jelentősége, hogy meg tudjuk majd határozni, hogy a mostani intézkedéseket hogyan tudjuk kivezetni. Melyik az a korosztály vagy, hogy ha például visszaengedünk az egyetemre egy évfolyamot, akkor mi lesz ennek a hatása” – részletezte.

5. Tényleg nem megyünk sehová? A telefonjaink sem?

A social distancing másik fontos eleme – azon túl, hogy mennyire lépünk kapcsolatba másokkal, – hogy mennyire csökkent le az emberek mozgása. A miniszter elmondása szerint itt a mobilszolgáltatóktól kapott anonim adatokból készítettek jelentést. Ezek az adatok az előző kérdésben felhasznált kérdőíves adatokat vissza tudták validálni. Április elején a februári referenciaidőszakhoz képest látványos visszaesés figyelhető meg a mozgási indexben, főként Budapesten és hasonló, a járvány terjedésének megakadályozása szempontjából pozitív tendencia valósult meg az otthonmaradás tekintetében.

“Mindez azt mutatja, hogy komolyan vesszük a vírust és betartjuk a szabályokat” – vélekedett Palkovics László.

palkovics eloadas otthon maradas
Forrás: ITM prezentáció

6. Elérhető-e a nyájimmuniítás?

Erre az a válasz adódott, hogy ha a járványgörbe ellaposítása így halad tovább, akkor az 5 millió átfertőzöttnél becsült nyájimmunitást sosem érjük el Magyarországon.

nyajimmunitas palkovics
Forrás: ITM prezentáció

7. Tudjuk kontrollálni a vírus terjedését?

A matematikai modellek kimutatták, hogy igen, különböző szigorító és enyhítő intézkedésekkel a járványgörbe lefutását lehet befolyásolni. Ez azért nem mindegy, mert a szigorú korlátozó intézkedések hosszú távon nehezen tarthatóak fent mind társadalmi, mind gazdasági okokból – derült ki Palkovics László szavaiból.

jarvanygorbe kontroll
Forrás: ITM prezentáció

A legfontosabb kérdés: hogyan tovább?

A miniszter ezen a ponton is több kérdést vetített ki:

  • Vakcina, szérum és gyógyszer: mikor, és itthon mikor lesz elérhető?
  • A vírus természete: szezonalitás, mutálódás?
  • Ha nem működik a nyájimmunitáson alapuló modell és vakcina sincs, milyen más kombinált stratégiák léteznek?
  • Van-e más mód mind a fokozottabb mérés, célzott izoláció útja a társadalmi, egészségügyi és gazdasági követelményrendszer egyidejű kielégítésére?
  • Maszk: árt vagy használ? Vagy elkerülhetetlen a használata?

Itt előrevetítette (ahogyan az már más tudósításokból kiszivárgott), hogy

Magyarország mindenképpen többet fog mérni. Megnézzük azt, milyen az ország teljes átfertőzöttsége.

Jövő héten el fog indulni egy ilyen program, amelynek az eredményeit figyelembe fogjuk venni a szimulációk során – tette hozzá Palkovics László. Később kérdésre válaszolva azt mondta, hogy körülbelül 30 ezer teszt elvégzését tervezik a program keretében.

Előadását azzal zárta, hogy az együttműködés során nagyon sok pozitív meglepetés érte. “Olyan kiváló tudósaink vannak, akik ezen a területen világszinten jegyzettek, Barabási Albert-Lászlóval dolgoznak együtt. Tőlük várjuk ezekre a kérdésekre a választ” – mondta.

Nem elég a kontaktszám manipulálása!

Röst Gergely előadásában tulajdonképpen részletesen bemutatta azt, hogy hogyan kellene tovább haladni a járvány kezelése területén. Rámutatott arra, hogy az a két kívánalom, hogy

  • ne lépjük túl az egészségügyi rendszer kapacitását és
  • alakuljon ki nyájimmunitás,

csak a kontaktcsökkentésen alapuló stratégiákkal nem érhető el egyszerre.

Az idősek extrém izolálása (ha csak háztartásbeli kontaktjaik maradnak meg) is csak legfeljebb 50%-kal csökkenti a körükben az átfertőződést, realisztikusan ennél jóval kevesebb érhető el. Ilyen stratégiának fontos kiegészítő szerepe van, de önmagában szintén nagyon kevés – prezentálta Röst Gergely.

Az alsósok visszaengedése után közöttük érdemi átfertőződés 1-2 hónapos időtávon nem alakul ki – villantott fel egy újabb példát.

Ha sikerülne a járványt pontosan a lélegeztetőgépes kapacitáson tartani folyamatosan (ami a gyakorlatban nyilván kivitelezhetetlen), akkor is 7-8 hónapig kéne a teljes kapacitáson futni, hogy nyájimmunitás kialakuljon, és ehhez is komoly megszorító intézkedések kellenek – mondta.

Röst Gergely előadásban a végső konklúzió az volt, hogy a kontaktszám manipulálásán alapuló stratégiák nem tudják megoldani a jelenlegi helyzetet. A következő fázishoz más jellegű stratégiára is szükség van.

Ebben a helyzetben kombinált stratégia alkalmazására van szükség. Ennek része a társadalmi kontaktusszám mérsékelt csökkentése, ezen felül a detektálási arány érdemi javítása, a hagyományos járványügyi felügyelet erősítése, terjedés megelőzése. Ezeket kombinálni kell a maszkhasználattal, a bizonyos mértékű távolságtartással, felskálázott teszteléssel és hatékonyabb kontaktus kutatással.

A matematikus csapatával arra is végzett számításokat, hogy egy elengedett járványhoz képest mennyivel tudnánk javítani a helyzeten, ha a fertőzöttek 15%-át azonnal detektálnánk és 70%-os lefedettségű kontaktkutatást hajtanánk végre. Számításai szerint egy ilyen helyzettel a járványgörbe csúcsát sikerülne lefelezni.

Magyar Tudat Nemzeti Hírportál

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás