Kötöny kun fejedelem a kun törzsek szövetségének vezetője volt az 1220-as-1230-as években.

1241-ben Magyarországra menekült a tatárjárás elől, ahol megölték.

1221-ben egy korábban a hvárizmi sahot üldöző mongol sereg Szubotáj és Dzsebe vezetésével a mai Azerbajdzsán és Grúzia területét fosztogatta, majd a derbenti szoroson át a Kaukázus északi előterébe tört be.

A területet lakó alánok és cserkeszek szövetségre léptek ellenük a tőlük északra a sztyeppét uraló kunok törzsszövetségével, amelynek élén ekkor Kötöny (Kuthen) állt.

A mongolok a közös életmódra hivatkozva és a zsákmányból részesedést ígérve leválasztották a kunokat a kaukázusiak szövetségéről, de ígéretüket nem tartották be, az egész zsákmányt elragadták.

Kötöny ekkor az orosz fejedelmekkel kötött szövetséget, de az egyesült orosz-kun seregek megsemmisítő vereséget szenvedtek 1223 májusában a Kalka menti csatában.

A mongolok azonban nem használták ki teljesen győzelmüket.

A Krímben lévő Szudak kereskedőváros raktárait még kifosztották, de utána kelet felé fordultak.

Lerohanták a volgai bolgárokat, majd egyesültek a lassan hazafelé tartó Dzsingisz kán csapataival a Szir-darja folyótól északra.

Így Kunországnak a Dnyepertől nyugatra eső része egyelőre érintetlen maradt.

Kötöny kun fejedelem az egyesült kun-orosz seregekkel másodszor is csatát vesztve a tatárok ellen, Etelközből 40.000 fegyveresével bebocsátást kért Magyarország területére, és kész volt felvenni a kereszténységet is.

A kunok a Radnai-hágónál várták IV. Béla király döntését, ami 1239-ben, húsvét másnapján történt meg.

IV. Béla magyar király követeket, dominikánusokat küldött eléje, s a határon ő maga fogadta Kötönyt (Kuthen) és kunjait, majd megkereszteltette, megvendégelte őket.

A kun betelepedés azonban sok panaszt okozott az országban, mire IV. Béla király Péterváradnál gyűlést tartott a kői monostorban a magyar és kun főemberekkel és elrendelte a kunok több megyében való szétoszlását.

A szegényebb kunok pedig szervienseknek álltak be a magyar urak bandériumaiba.

1239-ben meg is kezdődött a kunok szétosztása az országban.

Miután 1240. december 6-án Kijev is a tatárok kezére került s IV. Béla királyhoz menekült a halics–lodoméri Daniló is, a király 1241 elején elrendelte a hadra készülést a nemeseknek, szervienseknek és várőröknek.

A nemesség között közben az a feltételezés terjedt, hogy a kunok orosz kémek, akik az orosz kaput, a Vereckei-szorost az oroszok kezére akarják játszani.

Ezután a gyanúsított Kuthent családjával és főembereivel együtt Óbudán őrizet alá vették.

Közben Vereckénél Batu kán 120 ezer harcosával és 40 ezer fejszésével áttörte a kaput.

Erre a megvadult tömeg az őrizet alá vett Kötönyt és embereit lemészárolta.

Kötöny halála után a kunok dúlva, fosztogatva elhagyták az országot.

Szócsinné Vitéz Léber Ottilia

Magyar Tudat

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás