A nyugati szövetség vállalja, hogy a végsőkig támogatja Ukrajnát. Magyarország nyíltan felszólítja Kijevet, hogy adja fel.
Európa-szerte a fővárosok fegyvereket szállítanak Ukrajnának, hogy elősegítsék a kritikus ellentámadást. És nagyjából ragaszkodnak ahhoz, hogy Ukrajna döntse el, mikor kell megkezdeni a béketárgyalásokat.
Bár Magyarország tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak is, nem hajlandó más nyugati szövetségeseihez csatlakozni Kijev katonai támogatásában.
Ehelyett megtiltotta a fegyverszállítmányok átjutását Magyarországon keresztül a szomszédos Ukrajnába.
Miközben Budapest aláírta az uniós szankciókat, először ragaszkodott egyesek enyhítéséhez.
És még akkor is, amikor ezen a nyáron harcok dúltak Kelet-Ukrajnában, magyar tisztségviselők Moszkvába utaztak, hogy tárgyalásokat folytassanak az extra gázszállításról.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök maga szorgalmazza Ukrajna irányváltását.
Egy júliusi beszédében a Nyugatnak nem a háború megnyerésére kell összpontosítania, hanem a béketárgyalásokra és a jó békeajánlatra.
Az Európai Unió feladata nem az oroszok vagy az ukránok mellé állni, hanem Oroszország és Ukrajna közé
– mondta.
Érvelése szerint a nyugati segítség csak meghosszabbítja a konfliktust.
A szankciók és a fegyverszállítások nem vezetnek eredményre
– mondta Orbán augusztusban a helyi rádiónak. „Amikor az ember rohan tüzet oltani, nem visz magával lángszórót.”
Orbán Ukrajnával kapcsolatos álláspontja – amiatt, hogy az európai vezetők aggódnak a háborús kimerülés, valamint a megugrott energiaárak és infláció miatti tél miatt – Kijevben és külföldön is aggodalmakat keltett, hogy Magyarország a Nyugat leggyengébb láncszemének bizonyulhat a legnagyobb katonai válság kezelésében mely Európát érinti a második világháború óta.
Magyarországnak és Ukrajnának közös határa van, de Budapest már régóta nagyobb hangsúlyt fektet Moszkvával való kapcsolatára.
„Magyarország Ukrajna-politikája bizonyos mértékig mindig is alárendelt volt Magyarország Oroszország-politikájának”
– mondta Rácz András, a Német Külkapcsolatok Tanácsának munkatársa. Rámutatott az energiafüggőségre és az oroszországi befektetésekre, mint Budapest kalkulációjának mozgatójára.
Orbán szovjetellenes liberálisként kezdte politikai pályafutását. 2010-es hatalomra való visszatérése óta azonban szorosabbra fűzi kapcsolatait a Kremllel, gyakran találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és vitatott megállapodást kötött egy orosz állami vállalattal egy meglévő atomerőmű bővítéséről.
Augusztus 26-án, több mint hat hónapja Oroszország Ukrajna elleni teljes körű támadása után Magyarország engedélyt adott a projekt folytatására.
Ugyanakkor Magyarország kapcsolata Ukrajnával, különösen az elmúlt öt évben, ingatag volt.
Budapest többször is összetűzésbe került Kijevvel az oktatási és nyelvi politika miatt, amely szerinte sérti a Nyugat-Ukrajnában élő több mint 100 ezer magyar jogait.
Ennek eredményeként Budapest a teljes körű orosz invázió előtt többször is megakadályozta, hogy a NATO miniszteri szintű találkozókat tartson Ukrajnával.
Orbán Ukrajna-stratégiájának nagy részét – február 24. előtt és után is – a magyar belpolitika vezérli.
Kijev – és a Nyugat – hibáztatása a háborúért belejátszik Orbán választási narratívájába – mondta Zgut-Przybylska Edit politológus, az alkotmányújság munkatársa.
„Jól illik a Fidesz euroszkeptikus populizmusához, amely azt állítja, hogy a korrupt imperialista Nyugat veszélyezteti Közép- és Kelet-Európa stabilitását” – mondta.
A tavaly áprilisi választások előtt a kormányzó Fidesz tisztségviselői azt állították, hogy Ukrajna megpróbál beavatkozni az eljárásba. Orbán győzelmi beszédében még Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is megemlítette ellenfelei között.
Orbán a jelek szerint hosszabb geopolitikai játékot is játszik, az Atlanti-óceán mindkét partján a hasonló gondolkodású erők felemelkedésére támaszkodik Simonyi, a volt nagykövet szerint.
