A bosznia-hercegovinai parlamenti választások közeledtével egyre hangosabbá válnak a kampány előtti ígéretek, így Milorad Dodiknak, a boszniai Szerb Köztársaság elnökének függetlenedési elképzelései is.
Dodik keddi Banja Luka-i sajtótájékoztatóján megismételte korábbi kijelentését, miszerint az ország működésképtelen, a helyzet tarthatatlan, és Bosznia-Hercegovina csupán a nemzetközi közösség segítségével tudott eddig fennmaradni. Hozzátette: a helyzet javítása érdekében nem tartja kizártnak, hogy a boszniai Szerb Köztársaság elszakadásáról szóló népszavazásra kerülhet sor a nem olyan távoli jövőben. A március 16-i krími népszavazás eredményén felbuzdulva Dodik a közelmúltban többször is utalt az általa vezetett boszniai terület lehetséges függetlenedésére.
Politikai szakértők szerint a politikus kijelentéseit az októberi bosznia-hercegovinai választások tükrében kell vizsgálni, Dodik pártja, a Független Szociáldemokraták Szövetsége ugyanis a közvélemény-kutatásokon nem szerepel túl jól, így az elszakadásról szóló ígéretektől várhatja népszerűsége növekedését.
Az 1991-1995-ös délszláv háborút az 1995. november 21-én az amerikai Daytonban megkötött keretmegállapodást zárta le, amelyet az akkori Jugoszlávia, Horvátország és Bosznia-Hercegovina vezetői írtak alá. Ennek folyományaként Bosznia-Hercegovina függetlenné vált az egykori Jugoszláviától, de az országot két entitásra osztották: a terület 51 százalékát kitevő, bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra és a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra. A bosnyák-horvát föderáció további részekből, kantonokból áll. A daytoni szerződés alapján a két, nagy önállóságot élvező entitásnak külön vezetése, parlamentje és alkotmánya is van, a két államalakulatot gyenge központi kormány köti össze.
Az óriásira duzzadt államapparátus nem tud hatékonyan működni, ezért egyre többen hangoztatják azt, hogy szükség lenne egy úgynevezett Dayton-2 konferenciára, illetve megállapodásra.
Dodik korábban arról beszélt, hogy a jelenlegi nemzetközi viszonyok nem teszik lehetővé egy „második daytoni konferencia” megszervezését, az 1995-ös megállapodás alapvető problémája pedig az, hogy soha nem hajtották végre az abban foglaltakat, hanem azonnal megszegték azokat.
A politikus azt is többször felvetette már, hogy Bosznia-Hercegovinát az ott lakó három államalkotó nép – a bosnyák, a szerb és a horvát – között kellene felosztani, a három országrész pedig konföderációként működhetne a továbbiakban. Ez szerinte leginkább a Bosznia-Hercegovinában élő horvátoknak felelne meg, ők ugyanis már hosszabb ideje szeretnének saját entitást.
magyartudat.com
