Néhány százan lehetnek azok, akik távozhatnak a vakcina megtagadása miatt – mondta Soós Adrianna, a Független

Egészségügyi Szakszervezet elnöke.

Lejárt szerdán a határidő, ameddig az egészségügyi dolgozóknak kötelezően be kellett oltatniuk magukat a covid ellen.

Az, hogy korábban két héttel kitolták az eredetileg meghatározott határidőt, alighanem azt jelzi: az oltatlan

egészségügyi dolgozók valószínűleg nem siettek a nyári hónapokban a vakcináért, a kormány pedig nem szerette

volna, hogy a szolgálati jogviszony bevezetésekor elvesztett több ezer egészségügyi dolgozó után újabb ezrek essenek

ki a betegellátásból.

A kormány rendelete szerint ugyanis elbocsátják azt, aki nem kér oltást vagy nem mutat be 15 napon belül olyan orvosi

szakvéleményt, ami igazolja, hogy nem veheti fel a vakcinát. Arra a kérdésünkre, hogy a módosított határidőig

mennyien éltek a lehetőséggel, a szaktárcától és az Országos Kórházi Főigazgatóságtól sem kaptunk választ.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a szerdai kormányinfón is csak annyit mondott: az orvosok és a szakdolgozók

körében is nagyon kevesen vannak az oltatlanok. Hozzátette: látta az ezzel kapcsolatos adatokat, de nem emlékszik

rájuk „tizedszámra”, ezért nem is szeretne erről beszélni.

– Néhány százan lehetnek azok, akik távozhatnak a védőoltás megtagadása miatt a rendszerből – mondta a

Népszavának Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke.

Hozzátette: sokan az utolsó pillanatig kivártak, és vannak akik csak a munkahelyük megtartása okán mentek el az

oltásra.

A szakszervezeti vezető szerint nagyon sok múlott azon is, hogy a kórházi menedzsment mennyire próbálta meggyőzni

az oltást elutasító munkatársaikat.

Példaként az egri kórházat említette, ahol a főigazgató személyesen beszélgetett mindenkivel azért, hogy oltassák be

magukat.

Ahol erre nem fektettek ekkora hangsúlyt, ott valószínűleg nagyobb arányban lesznek távozások. A szakszervezet

folyamatosan próbálta tájékoztatni az érintetteket arról, hogy mi vár rájuk, ha valóban nem oltatják be magukat.

Lapunk több nagyobb kórházat is megkeresett.

Ezek többségében 10-20 olyan alkalmazott volt, akinek szerdáig nem volt oltása.

A Semmelweis Egyetem közleménye szerint tízezer dolgozójuknak alig egy százaléka olyan, aki megalapozott

egészségügyi indok nélkül utasította el az oltást.

Túlnyomó többségük nem is a betegágy mellett, hanem az adminisztratív háttértámogató egységeknél végez munkát,

így a kiesésük az ellátás biztonságát és folyamatosságát semmilyen módon nem veszélyezteti.

Azon dolgozók esetében, akik egészségügyi okok miatt nem vehetik fel az oltást, az egyetem ingyenesen biztosítja öt

naponként az antigénteszt elvégzését.

Az indokoltan oltatlan hallgatókat, például az első trimeszterben lévő kismamákat ugyancsak tesztelik ötnaponta.

Azok a hallgatók, akik valós, szakorvosi véleménnyel igazolt egészségügyi indok nélkül utasítják el az oltást,

beiratkozhatnak ugyan a Semmelweis Egyetemre, de nem kezdhetik meg tanulmányaikat.

Az egyetem saját hatáskörben, soron kívül vállalta a hallgatók vakcinációját, így közöttük közel száz százalékos az

átoltottság. – Nincs halasztó hatálya annak, hogy egy egészségügyi dolgozó megtámadta a koronavírus elleni

védőoltás kötelező igénybevételét szabályozó kormányrendeletet az Alkotmánybíróságon – közölte lapunkkal Szántó

Georgina, a testület kommunikációs vezetője.

Hozzátette: a panaszindítvány befogadására 6 hónap áll rendelkezésükre, ám a soron kívüliség okán ez esetben ez

minden bizonnyal hamarabb megtörténik, írja Danó Anna.

Az Index korábban úgy értesült, hogy az indítványt szeptember 3-án már kiszignálta az előadó alkotmánybíróra Sulyok

Tamás, a testület elnöke, aki korábban úgy nyilatkozott: a koronavírus-járvánnyal, a különleges jogrenddel kapcsolatos

ügyekben soron kívüli eljárást rendelt el, mivel fontosnak tartja, hogy ezeket az ügyeket minél előbb elbírálják.

Akkor közölte azt is, hogy a tavaly márciustól júniusig tartó pandémiás időszakban a különleges jogrendet érintő

ügyeket átlagosan 38 nap alatt bírálták el.

Magyar Tudat

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás