A Magyar Hősök Emléknapja alkalmából megemlékezéseket tartanak országszerte, így tisztelegnek azok előtt a magyar katonák előtt, akik az Árpád-kortól kezdve az 1848-49-es szabadságharc, az I. és a II. világháború, valamint az 1956-os forradalom idején vérüket ontották, életüket áldozták a hazáért.
A hősök emlékünnepének eredete egy 1917-es törvénycikkre vezethető vissza.
1945-ben még országszerte megtartották a hősök napját, de szerényebb keretek között és már nem számított nemzeti ünnepnek. Közel ötven évig csak titokban lehetett gyertyát gyújtani értük, aztán 1989 májusában ismét tarthattak nyilvános megemlékezést. Az Országgyűlés a 2001. évi LXIII. törvényben nyilvánította május hónap utolsó vasárnapját a Magyar Hősök Emlékünnepévé.
A Rákóczi Szövetség Oroszlányi Szervezete – Pünkösdre való tekintettel – pénteken tartotta meg, immáron 23. alkalommal a tiszteletadást az evangélikus templom falán található világháborús emléktábláknál.
Az eseményen részt vett Lazók Zoltán polgármester, Rajnai Gábor alpolgármester, Dr. File Beáta jegyző, Emődi Ferencné, a Járási kormányhivatal vezetője, önkormányzati képviselők és számos városlakó is.
Farkas Etelka evangélikus lelkész zsoltáridézete után a városvezetők, a jelenlévő pártok, civil szervezetek képviselői, valamint intézményvezetők helyezték el a megemlékezés virágait a két mementónál.
A rendezvény nemzeti imánk, a Himnusz közös éneklésével zárult.
v. Nagy Csaba elnök, Rákóczi Szövetség Oroszlányi Szervezete
Magyar Tudat
