Magyarország dicsőséges tizenhét éve

Tizenhét év. Ez a történelemben semmicske, apró idő néha megtelik nemzetpusztító tragédiákkal, mint egykor Mohácstól a török berendezkedéséig, de megtelhet nemzetet felemelő építkezéssel, mint máskor: az 1832-es reform-országgyűléstől a szabadságharcig eltelt több, mint másfél évtized.
Épp ennyi, tizenhét évünk adódott – hatalmas csapások sora után – végre újból egy független Magyarország felépítésére.
Nem volt könnyű: infláció, munkanélküliség, válságok, kis háborúk, merényletek környékeztek bennünket, nagyhatalmak és kelletlen szomszédaink acsarkodtak ránk.
De sikerült.
horthy-miklos-magyarorszag (2)Hazánk lakossága e másfél évtizednél alig több idő alatt 1.639.479 fővel növekedett.
Alap- és középfokú iskoláink száma 7418-ról csaknem a duplájára: 13780-ra; óvodáinké 975-ről 1140-re emelkedett.
Új kórházat 160-at is építettünk a kezdetekkor meglévő 187 mellé, s bennük megkétszereződött az orvosok száma.
2628 km. elsőrendű országutat építettünk, vasútvonalaink hossza 8671 km-re nőtt, ebből 243 km-t villamosítottunk – magyar találmány alapján.
Dieselmozdonyok gyártásában pedig világelsők lettünk!
Duna-tengerjáró flottánk összeköti vízi útjainkat a világtengerekkel.
Államadósságunkat az időszak felére kifizettük, sőt el tudtuk engedni a gazdák összes tartozását.
Megteremtettük a mindenkire egyaránt vonatkozó szociális ellátórendszert, biztonságos működéshez szükséges vagyonnal látva el a nyugdíj- és betegségbiztosítókat. Ingyenes gyógyszert kapnak az egyre növekvő számú cukorbetegek.
Budapest (gyógy)fürdővárossá vált.
Nyaralótelepeket építettünk a munkásoknak a Dunakanyarban, a Soroksári Dunaágban; a tisztviselőknek a hegyvidékeken és a Balatonnál.
Filléres vonatok szolgálják a hétvégi kikapcsolódást.
A köz szolgáinak (közüzemek dolgozó, köztisztviselők, közalkalmazottak) vasúti, üdülési, biztosítási, közüzemi díjbéli és egyéb kedvezményekkel honoráltuk áldozatos munkáját.
Mindehhez a világ egyik legértékállóbb valutájának megteremtése is járult.
Politikai téren önállóságra törekedtünk.
Korlátok közé szorítottuk a szélsőséges pártok működését, megtiltottuk a horogkereszt használatát, és az Egyesült Államokat másfél évtizeddel megelőzve (!) eltöröltük a máskülönben csupán ideiglenesen bevezetett numerus clausust.

No persze nem az 1990-2007 közötti tizenhét évről szólnak ezek az adatok, hanem egy másikról.
Horthy Miklós kormányozta ekkor a világháborút, spanyolnáthát, eszeveszett vörösterrort, Trianont elszenvedő Magyarországot – vagyis 1920 és 1937 közötti, a még új világháborútól mentes korszakról.
Adataim pontosak.
A boldog Kádár-korszak alatt kiadott enciklopédiafélékből szemelgettem őket, legfőképp az 1982-ben megjelent Magyar Történelmi Kronológiából (Akadémiai Kiadó).
A milliószámra előforduló munkásmozgalmár szócikk közé nyilván nem a gaz horthyfasiszta-érát dicsérendően pöttyentették ezt a néhány adatot, így bátran elfogadhatjuk hitelesnek mindet.
Természetesen felhasználtam saját jegyzetanyagomat is.
Lássunk ezekből is egyet!
Nagyanyám, Sárközy Istvánné, született Bleszkányi Irén – a Csobánc utcai elemi iskola tanítónője 275 pengő nyugdíjra volt jogosult. Egy pengő ma 1200-1300 Ft-nak felel meg, bár az írásom megjelenésig ez még változhat gyurcsányilag.
Unokája (kétszer hosszabb munkaviszonnyal, néhány diplomával és egy vasas szakmával) mintegy a negyedét-ötödét kapja ennek a nyugdíjnak.
Jó-jó – mondhatja az iskolázott olvasó – de az elnyomó értelmiség (tanítónő) kivételezett helyzetben volt, a szegény munkások pedig folyamatosan nyomorogtak.
No, jómagam egy megbélyegzett osztályban érettségizvén (Antall József volt az osztályfőnökünk) kényszerűségből Angyalföldön dolgoztam évekig, s tanultam szakmát, s nemcsak szakmát tanultam az öreg szakiktól, hanem azt is, hogy az esztergályos kétszeres úr volt (Herr Dréher/r/), és glaszékesztyűben, keménykalapban ment be dolgozni a Lángba, Ganz-Mávagba – s az általa gyártott diesel-vonatok máig vidáman szolgálják a dél-amerikai közlekedést.
Üres óráiban nem maszekolt, hanem énekelt a gyár kórusában, evezett a gyár csónakházában, sportolt a kötelezően (úgy bizony!) előírt s felépített gyári sportpályán – tehette, mert a feleségének nem kellett dolgoznia.
Gyermekei pedig – óh, borzalom! – a hazáról tanultak az iskolában.
A hazáról.
Természetesen – mai szóval – “vesztesei” is voltak e kornak. Gyámolításukra ott voltak az ONCSA-házak, az ínség-akciók, a tehetségmentő szolgálatok…
Tehettünk, amennyit tehettünk. Hisz ne feledjük: ebből a tragédiákkal induló 17 évből 3-4 év a Nagy Gazdasági Világválság – épp a közepén!
Hogyne lettek volna “vesztesek”! Hisz az egész Magyarország vesztes volt!
És hogyan is állunk azzal a rémületes Horthy-fasizmussal?
Mindenekelőtt szögezzük le: a fasizmus és nácizmus két különböző dolog, elemi tudatlanság és gonosz indulat összekeverni a kettőt.
Horthy alatt nálunk se fasizmus, se nemzeti szocializmus nem volt! Szálasi más eset: az valóban náci típusú rendszer volt.
Később, és idegen hatalom katonai megszállása alatt.
(Csupán zárójelben, dőlt betűkkel fűzöm ide: Magyarországon új politikai fogalom született meg: a nemzeti szocializmus ikertestvére, a nemzetellenes szocializmus).
Nem volt hivatalos ideológia a történelmi jog- és szokásrendszer durva leváltására, majd erőszakolt helyettesítésére.
Nem uralta egy, egyetlenegy politikai irányzat a médiákat, és hallatlan választék: 1500 lap, s ebből mintegy 400 politikai jellegű jelent meg e korban! És bizony nem tartotta rettegésben semmiféle terrorrendszer a lakosságot.
Csupán az értékeket tisztelő, azokat megőrző s továbbadó konzervatív világ volt.
Beszélő a neve: értékkonzervatív.
Természetesen nem volt XXI. századi értelemben vett demokrácia, már csak azért sem, mert a XX. század elejéről van szó.
A mai fogalmak visszavetítése egy más korra elemi tudatlanság vagy gonosz indulat – valószínűleg mind a kettő!
Mai politikailag korrekt mércénk szerint valóban antidemokratikus a szélsőséges pártok korlátozása.
Akkor nemzetet mentett.
Valóban volt cenzus (1920-tól 50 %), viszont nem döntötte el végzetesen az ország és a nemzet sorsát néhány tányér levessel vagy lejárt szavatosságú tésztacsomaggal, esetleg a nyugdíjasoknak adott 500 Ft.-os utalvánnyal vásárolt szavazat.
Tekintélyuralmi rendszer?
A Kormányzó csupán egyszer küldhette vissza megfontolásra a képviselőháznak a törvényjavaslatokat – emlékezzünk Göncz papára, mit művelhetett az Antall-kormány törvényeivel!
Horthy kormányzó a puszta tekintélyt pedig megérdemelte, mint tisztakezű, becsületes, erős akaratú magyar vezető!

Barátaim!
Egyszer végre el kellett mondani mindezt.
Csak azt kérem: adjátok tovább!

Sárközy Csaba/Tatulus

magyartudat.com

1 thought on “Magyarország dicsőséges tizenhét éve

  1. A helytállás titkai! Ezek azok a módszerek, melyekkel Hitler és
    becstelen magyar helytartója, Horthy arra akarják kényszeríteni a
    honvédet, hogy pusztuljon el rabtartója, a gyűlölt német náci
    rablóháborújában. S ne csak a honvédet, az egész nemzetet érje ez a
    sors: a cölöphöz kikötött honvéd, akinek orrán-száján dől a vér, aki
    előtt csúfolkodó, gúnyolódó SS-legények parádéznak, az egész magyar
    nép sorsát példázza. A Vörös Hadsereg oldalára átjövő honvéd viszont
    azt mutatja, hogy nincs az a “sulykolás”, ami hazája árulójává, német
    ágyútöltelékké aljasíthatja azt, aki gondolkozik és cselekedni mer. A
    hazáját szerető magyar tudja, hogy a német megszállók és bitang
    cinkosaik napjai meg vannak számlálva. Tudja, hogy a honvéd, akit
    gépfegyveres tábori csendőrök őriznek,

    A jelentés hallatára az embernek a gótok és vandálok pusztításaira
    kell gondolnia. A történetírók elmondják, hogy ezek a barbár hordák
    hogyan rendezték be istállóknak Róma mozaikos, márványpadlós
    templomait és középületeit, hogyan feszegették le lándzsákkal az
    oszlopokról a nemesfém díszítéseket, hogyan rabolták el a templomi
    kelyheket és kereszteket, hogyan gyujtották fel a könyvtárakat, hogyan
    ölték halomra válogatás nélkül a békés lakosság apraját, nagyját.
    Ugyanez a kép ismétlődik meg Kievben. A náci vandálok előszeretettel
    rendezték be istállóikat a modern gyermekkertekben és iskolákban. A
    múzeumokat kirabolták, tartalmukat szétlopkodták vagy Németországba
    vitték. Az ezüstkoporsókat, a X-XI-ik századból való kegyszereket
    elrabolták, a templomokat, köztük a világhírű Uszpjenszkij
    székesegyházat, az orosz építőművészetnek a XI. századból származó
    remekét felrobbantották. A Sevcsenkóról elnevezett egyetem könyvtárát
    mint a többieket is, elpusztították, amit el nem hordtak
    Németországba, azt feltüzelték. 1941 és 42 telén a náci
    kultúrterjesztők előszeretettel fűtöttek az ukrán könyvtárak
    könyveivel és szekrényeivel. Az ikonokat, az orosz szentképeket a
    templomokból elrabolták s a szamovárok mellett az ikon volt a
    legkeresettebb emléktárgy, amit a Berlinbe vagy Budapestre utazó
    tisztek magukkal hurcoltak.
    Jól tudjuk, hogy amit Kievben (amúgy Keve vára, Árpád vezér születési
    helye!) Horthy tisztjei műveltek, azt megtették otthon is. A Bácska
    megszállásánál 1941-ben és az újvidéki tömegmészárlásoknál nemcsak
    gyilkoltak a honvédcsapatok vezetői, hanem zsaroltak és raboltak is,

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás