Martonyi – Magyarországnak semmilyen területi követelése nincs

Martonyi János szerint minden ország érdeke, hogy területén otthon érezzék magukat a kisebbségek, és Magyarországnak is az a célja, hogy a határon túli magyarok a szülőföldjükön találják meg a boldogulásukat, az országnak semmilyen területi követelése sincs.

A külügyminiszter az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának keddi ülésén kiemelte: bár “a magyar közvélemény túlnyomó része, a magyar politikai elit elfogadta a területvesztést”, mégis “előjön az a gondolat”, hogy Magyarországnak területi igényei lennének. Valószínűleg azért vetődik fel ez még mindig, mert politikai célokra jól lehet használni – vélekedett.

Hangsúlyozta, Magyarország elfogadja a területvesztését, és a szomszédos országoknak tudomásul kell venniük, hogy a területekkel együtt olyan közösségeket is kaptak, amelyek ragaszkodnak ahhoz, hogy az identitásukat közösségként őrizzék meg, és az egyén asszimilációja helyett a közösségük integrációja a céljuk.

Mint mondta, nincs tömeges igény a határon túli magyarok körében az áttelepülésre, és a kedvezményes honosításnak sem lett ilyen következménye. A lehetőség megteremtésével viszont jelentősen megnőtt a magyar állampolgárok száma, ezzel együtt a konzuli feladatok is a jelentősen nőttek.

Kifejtette, a külképviseleti hálózat bővítésének első szakaszában ezért a nemzetpolitikai szempontok jelennek meg: remélhetőleg a kormány hamarosan jóváhagyja az eszéki, a melbourne-i, a torontói, a marosvásárhelyi és a nagyváradi konzulátus megnyitását.

Martonyi János úgy fogalmazott, “a nemzetnek van külpolitikája”, és téves a külpolitika és a nemzetpolitika szembeállítása . “Bár a nemzet nem nemzetközi jogalany”, Magyarországnak külpolitikája alakításában az összmagyarság érdekeit kell figyelembe vennie. Azt mondta: a magyar külpolitika célja a nemzetpolitikai érdekek érvényesítése, és ez nem korlátozódik a szomszédos országokra, a diplomácia egészének kiemelt feladata.

A szomszédos országokkal fennálló viszony alakulásának ugyanakkor meghatározó tényezője a magyar közösségek helyzete, jogaik érvényesülése, és e közösségeknek is érdekük, hogy jó legyen a viszony az országok között, hiszen a konfliktusok következményeit elsősorban ők érzik meg – magyarázta.

Kiemelte, a nézeteltérések fő forrása az, hogy Magyarország szerint léteznek közösségi jogok, a szomszédos államok többsége azonban úgy látja, hogy a kisebbségi jogok az egyén védelmére korlátozódnak. Amíg ez a nézetkülönbség fennáll, mindig felszínre törnek majd a viták, hiszen sok érzékeny kérdés a határon túli magyarok helyzetével kapcsolatban ezzel függ össze – mutatott rá.

Forrás: MTI/Bumm.sk

magyartudat.com