Fotó: MTI/Krizsán Csaba
A pedagógus jogállása, mint közfeladatot ellátó személy
A jogalkotó fokozott jogvédelmet ad olyan személyeknek, akiknél ez az általuk betöltött munkakör közérdekű volta, és jelentősége folytán indokolt. A Büntető törvénykönyv /1978. évi IV. tv./ 137.§-ában szerepelnek azok, akik közfeladatot ellátó személynek minősülnek.
A közoktatási törvény /1993. évi LXXIX.tv./ szerint a pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott az óvodai nevelőmunka, illetve az iskolai és kollégiumi nevelő és oktató munka, valamint a pedagógiai szakszolgálat ellátása során a gyermekekkel, tanulókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy.
A törvény kizárólag azokat a közfeladatot ellátókat kívánja fokozott büntetőjogi védelemben részesíteni, akiknek a zavartalan, rendeltetésszerű tevékenysége a közösség szűkebb, vagy tágabb körének érdeke.
Ezek a személyek feladataikat jogszabály alapján látják el, s bár eljárásuk nem hivatalos eljárás, közérdekű tevékenységükkel kapcsolatban az állampolgárokra közvetlenül hatásokkal bíró intézkedéseket hozhatnak.
A büntető törvénykönyvünk 230.§-a fogalmazza meg a közfeladatot ellátó személy elleni erőszakra vonatkozó jogi szabályozást.
E szerint, aki a közfeladatot ellátó személyt annak jogszerű eljárásában akadályozza, intézkedésre kötelezi, vagy bántalmazza azt a törvény –bűntettként – 3 évig tartó szabadságvesztéssel fenyegeti.
Minősített esetként 5, illetve 2-8 évig tartó szabadságvesztéssel sújtja a törvény a csoportos, a felfegyverkezett, illetve a fegyveres elkövetést.
A törvény bünteti a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak elkövetésére tett előkészületeket is, mégpedig vétségként 1 évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával, vagy pénzbüntetéssel.
A jogszabály tehát a közfeladatot ellátó személy elleni erőszakot ugyanúgy bünteti, mint a hivatalos személy elleni erőszakot.
Ez a bűncselekmény a pedagógusokkal kapcsolatban leginkább a sajnálatos tanárverések esetén fordul elő. Ha ilyen esemény történik, ajánlatos azonnal a hatósághoz fordulni a bántalmazott tanárnak.
Nem szabad megváltoztatni a helyszínt, eltüntetni az esetleges nyomokat, és jó, ha gondolunk a szemtanúk „összegyűjtésére” is. A keletkezett sérülésekről látleletet kell felvetetni.
Előre kitervelten, közfeladatot ellátó személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt vádat emelt a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség az ellen a 17 éves diák ellen, aki tavaly decemberben tanórán megkéselte osztályfőnökét egy győri szakközépiskolában – közölte a megyei főügyész.
Takács Péter akkori közleménye szerint a Győri Szakképzési Centrum Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiumának tanulója december 5-én a második tanórán hármas érdemjegyet kapott korábbi matematika dolgozatára, amely annyira felzaklatta, hogy azt mondta osztálytársainak, le fogja szúrni a tanárnőt.
A fiú kijelentését a társai nem vették komolyan, mert korábban is mondott már hasonlókat, emellett a tíz centiméter pengehosszúságú kését is mutogatta már nekik.
A következő dupla angolóra végén, miközben osztálytársai a tanár engedélyével az ötödik órában írandó fizika dolgozatra készültek, zenét hallgatott és azt mondta, hogy „nem tanul, mert nem lesz óra és dolgozat sem”, az óra végén pedig elajándékozta fülhallgatóját, azzal a kijelentéssel, hogy „neki arra már nem lesz szüksége”.
Az ötödik, fizikaóra elején a fiú azt mondta a padtársának, hogy „megvan a terv”, majd azt színlelve, hogy a füzetében szeretne mutatni valamit a tanárnőnek, kiment hozzá és odaadta a füzetét. Abban a pillanatban osztályfőnöke mögé lépett és bal oldalán, lapockatájékon hátba szúrta.
A tanárnő a földre rogyott, a diák pedig mellé guggolt és a feje fölé emelt késsel még kétszer lesújtott a nő nyaka és mellkasa felé.
Bűncselekményéért tizenöt év szabadságvesztés is kiszabható, írta az MTI
Magyar Tudat
