1944. április 13-án történt az első bombatámadás a II. Világháború során Győr városának legnagyobb üzeme a Magyar Vagon és Gépgyár, valamint a repülőtér ellen.
A légitámadást az amerikai légierő 163 darab B-17. típusú bombázója hajtotta végre.
Ezek a repülőgépek egy dél-olaszországi repülőtérről szálltak fel és a városunk feletti bombázást 11 óra 47 perckor kezdték meg.
A légitámadás 15-18 percig tartott és hatalmas pusztítást végzett.
Összesen 349,9 tonna bombát, valamint 30,000 darab gyújtóhasábot dobtak le a 17 percig tartó légitámadás alatt.
A bombázókat kísérő vadászgépek alacsony támadásból lőtték a menekülő embereket.
A gyár – ahol Messerschmitt harci repülőgépeket gyártottak a német és magyar légierő számára – üzemképtelen lett.
Az áldozatok között volt Szeli Teréz is. A 19 éves enesei lány hosszabb betegség után éppen azon a napon tért vissza dolgozni a vagongyárba.
– Együtt haltak meg vőlegényével, Németh Ferenccel, aki egy huszonhat éves kónyi fiatalember volt. Mikor megkezdődött a bombázás, az óvóhely helyett Kiskút felé igyekeztek. Útközben érte őket a légnyomás, egy árokban találtak a holttestükre. Egymást védték, ölelték még a halálukban is. Két hét múlva lett volna az esküvőjük, helyette a temetésre jött össze a rokonság. A menyasszony az enesei, kedvese a kónyi temetőben nyugszik – emlékezett könnyeivel küszködve nagynénje tragédiájára Fekete Lajosné Németh Margit. Szemethy Róbert 7 éves gyermekként élte át a drámai eseményeket. Azóta is kísérti, felzaklatja az emlék, ha a házuk bolthajtásos pincéjében töltött félelmetes órákra gondol.
– Rettegve ültünk, kuporogtunk a sötétben, kintről folyamatos dübörgés hallatszott, mozgott a föld, hullott a vakolat. Mi, gyerekek szinte megállás nélkül imádkoztunk a velünk lévő idős asszonyokkal. Ma is hallom, ahogy egymást erősítették, vigasztalták az emberek. Miután csend lett, elvonultak az öldöklő gépek, még órákig a pincében maradtunk és a felnőttek bénultan találgatták, hogy vajon mi lehet odafent – idézte fel a drámai napot a 75 éves férfi, majd hozzátette: – Még most is beleborzongok, ha a híradóban valahol bombázásokról hallok tudósítást. Minden ilyen hír újra meg újra felnyitja a megrázó emlékeket.
A bombázás áldozatainak száma: 564 halott és 1132 sebesült, az akkori polgármesteri jelentés szerint.
Címlap fotó : Égnek a gyárak 1944. április 13-án. A fotó a Xántus-múzeum által kiadott A pusztulás képei című kötetből származik.
Gulyás Attila/Gülch Csaba
magyartudat.com
