Mije van a dollárnak, ami az eurónak nincs?

 

 

 

 

 

 

 

 

Tizenhárom évvel megjelenése után az euró a második legjelentősebb valuta lett a világon. Egy idő óta azonban már a múlt valutájaként emlegetik.
Az Egyesült Államokban késhegyre menő harc folyik a vezető politikai erők, a republikánusok és a demokraták között a jövő évi költségvetés miatt. Amennyiben az év hátralévő részében nem állapodnak meg, a világ legnagyobb gazdaságát recesszió fenyegeti.
Mégis, noha a dollár a jelenlegi költségvetési válság közepette veszített valamennyit értékéből az euróhoz képest, senki sem vonja kétségbe azt, hogy a világ első számú, sőt, egyetlen “igazi” valutája. Az amerikai valutába vetett megingathatatlan hitre az euró legfeljebb féltékeny lehet, mert – igaz ugyan, hogy pillanatnyilag eloszlottak a viharfelhők a közös európai valuta felett, az euró mégis minden, csak nem biztos. Ezt igazolják a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tanulmányai is.

Miért jobb a dollár?

Mije van a dollárnak, ami az eurónak hiányzik? “Sok minden” válaszolt röviden Achim Wambach, a kölni egyetem gazdaságpolitikai intézetének igazgatója. A legfontosabb tényező, hogy a dollár mögött ott áll egy központi bank, s nem 17, mint az euró esetében. A dollártól eltérően, ahol a pénzügyi politikát egyetlen központban, Washingtonban szabják, az euró mögött még csak politikai unió sem áll. Az euró további problémája a dollárral összehasonlítva az egyes államok szoros kapcsolata a saját országuk bankjaival.
Clemens Fuest közgazdász számára ez az állapot az euró egyik legnagyobb strukturális problémáját is jelenti.
“Kezdetektől fogva úgy kellett volna szabályozni, hogy a pénzügyi unión belüli egyes országok csődöt jelenthessenek”, véli Fuest. Ám ennek az a feltétele, hogy a bankok stabilak legyenek, hogy képesek legyenek elviselni ezt a csődöt és az adósságok esetleges leírását. Ez azt jelenti, hogy nagyobb saját tőkével kellene rendelkezniük, magyarázza Fuest, az oxfordi egyetem közgazdász professzora.
“Az Egyesült Államokban nem léteznek olyan bankok, amelyek az egyes szövetségi államok pénzügyi sorsától függenének. Ha Kalifornia állam csődbe megy, az nem jelenti azt, hogy a betétesek pénze veszélybe kerülne, hiszen az a központi bankban van”, magyarázza Achim Wambach.

Az Európai Központi Banknak nincs elegendő jogosítványa

Emellett, ilyen módon megakadályozható az is, hogy az egyik szövetségi állam válsága veszélybe sodorja a másik szövetségi állam pénzügyeit. Továbbá, az Egyesült Államok föderális egységeinek kötelessége, hogy évente kiegyenlítsék a központi bank iránti adósságukat. Abban az esetben, ha a likviditás szélén vannak, mint ahogyan évek óta ez a helyzet Kaliforniával, automatikusan a válságköltségvetés lép érvénybe. Így pl. a kaliforniai egyetemek dolgozóinak kényszerszabadságra kellett menniük és csökkentették a béreiket is.
Ilyen mechanizmusokat viszont nem vezettek be az euró bevezetésekor. Ez pedig óriási különbségeket eredményezett az egyes nemzeti bankok és az Európai Központi Bank (ECB) között. Így az eurozóna gazdagabb tagállamainak központi bankjai mintegy “suba alatt” hitelezik azokat a tagállamokat, amelyek pénzügyi nehézségekkel küzdenek. Amennyiben a hitelezők ezeknek az ún. célelszámolási számláknak a kiegyenlítését követelnék, amelyeken keresztül ez a pénzáramlás lebonyolódik, a monetáris unió azon nyomban széthullana.
Mégis, a dollár és az euró természete közötti legnagyobb különbség volt és maradt a központi bankok viszonya a “saját” valutájuk iránt. S míg az amerikai központi bank, a Fed, önállóan és egyedül dönthet a dollár sorsa felől, az ECB lépései az eurozóna 17 tagállamának jegybanki döntéseitől függenek.
Annak ellenére, hogy az ECB felhatalmazásait a válság közepette növelték, továbbra is olyan bank maradt, amely 17 további pénzintézménytől függ. “Ez egyszerűen nem olyan bank, amely egyedül tartja fenn a valutát és önállóan dönt annak sorsáról”, szögezte le a Deutsche Wellenek adott interjújában David Marsh közgazdász.
Deutsche Welle/vajma.info/magyartudat.com

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás