A járványt rendesen megszenvedték az emberek, negyedük anyagi helyzete érezhetően rosszabbra fordult, 12 százalékuk baráti, családi vagy banki kölcsönre szorult – írja a Publicus felmérése.

Tetézte az emberek anyagi gondjait a járvány, a koronavírus magyarországi megjelenése óta a megkérdezettek negyede kevesebb pénzből kénytelen megélni, 8 százaléknak pedig sokkal kisebb lett a bevétele

– derül ki a Publicus Intézet április végén, a Népszava felkérésére, több mint ezer fős mintán végzett felméréséből.

Ezzel együtt a Publicus eredményei összességében még jobb helyzetet is mutatnak, mint például a Policy Solutions és a Friedrich Ebert Stiftung néhány héttel korábban végzett közös kutatása: e szerint tízből négy magyar – főként az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező, egyébként is nehezebben élők köre – úgy érzi, hogy az utóbbi egy évben romlott a háztartása anyagi helyzete.

A Publicus felmérése szerint a kormánypárti szavazók kevésbé érzékelnek anyagi romlást, az ellenzéki összefogás pártjainak szavazótáborában viszont 50 százalék fölötti a rosszabbul élők aránya, írja Gulyás Erika.

A legkisebb változásról a nyugdíjasok számoltak be, a leginkább a 45 év fölötti aktív korosztály keresete csökkent a kutatás szerint.

A kérdésre, hogy „mi okozza pénzügyi helyzetének rosszabbra fordulását”, a válaszadók túlnyomó többsége (65 százaléka) a magas inflációt nevezte meg okként, különösen az élelmiszerárak emelkedését érzi meg a lakosság pénztárcája.

Minden egyéb ok arányaiban eltörpül e magyarázat mögött, de emberi tragédiák tömegét rejtik a számok.

A megkérdezettek 17 százaléka felelte azt, hogy a járvány kitörése óta nem működik a munkahelye, kevesebb fizetést kap, vagy egyáltalán nem jut keresethez, 8 százalék maga, 15 százaléknak pedig valamelyik családtagja elvesztette a munkáját.

A vírus vagy más okozta betegség miatt 16 százaléknak csökkentek a bevételei és 5 százalékra tehető azok aránya, akik azért kerestek kevesebbet az utóbbi hónapokban, mert a gyerekükkel otthon kellett maradniuk az iskolai, óvodai és bölcsődei szünetek ideje alatt.

A romló anyagi helyzet miatt ugyanakkor mindössze az érintettek 12 százaléka kért segítséget a tágabb családtól, barátoktól vagy hitelintézettől.

A Publicus felmérése szerint a nők sokkal kevésbé szégyellik a helyzetüket, mint a férfiak, háromszor annyian vontak be másokat is a megoldás keresésébe.

Pénzt azonban csak a megélhetési gondokkal küzdők ötöde kért kölcsön, a többség inkább a mindennapi élet megszervezéséhez vett igénybe külső támogatást.

Mások – nem is kevesen – inkább a bankokhoz fordultak, százból hatan pedig a magas kamatozású gyorshitelt látták az egyetlen megoldásnak.

A hitelmoratórium lehetőségével mindössze a megkérdezettek 5 százaléka élt, a többség óvatosan kezelte a lehetőséget, ráadásul azok egy része sem tartja ezt ma már jó döntésnek, akik belementek a felkínált átmeneti fizetési könnyítésbe.

Ötödük szerint nem érte meg élni a hitelmoratóriummal, a nyugdíjasok körében azonban majdnem kétharmados az aránya az elégedetleneknek.

Valamivel kevesebben látják úgy, hogy összességében nem járnak vele jól, de amikor nagy bajban voltak, jól jött a moratórium.

Az egészségüggyel van a legnagyobb baj

Egyre elkeserítőbbnek látják a magyarok az egészségügy általános helyzetét.

Az utóbbi évek közvélemény-kutatásaihoz hasonlóan a Publicus felméréséből is az derül ki, hogy a járvány után már a lakosság 62 százaléka szerint az országnak ez a legnagyobb problémája.

A Publicus 2017-es évet értékelő hasonló felmérésében még csak a válaszadók 13 százaléka gondolta így, akkor a menekülthelyzet és az elszegényedés is nagyobb gondnak tűnt fel a közvélemény szemében, de azóta az egészségügyi ellátás megítélése fokozatosan romlik.

Tavaly év végén 61 százalék volt az egészségüggyel elégedetlenek aránya, ez az értékelés romlott minimálisan még tovább az utóbbi hónapokban.

A jelenleg második helyen álló korrupció és a megélhetési gondok is évek óta a problémalista elején vannak.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás