Nem várható uniós döntés az ukrán társulási megállapodás aláírásáról

Nem várható döntés az EU-országok hétfőn Brüsszelben tanácskozó külügyminisztereitől arról, hogy aláírhatják-e a november végén Vilniusban tartandó keleti partnerségi csúcstalálkozón az átfogó szabadkereskedelmi egyezményt is magában foglaló EU-ukrán társulási megállapodást – jelezték uniós diplomaták a hét végén.
Ukrajna számos brüsszeli elvárást teljesített, vagy a teljesítés közvetlen közelébe került, így például kidolgozta az ügyészség politikai függetlenségét megerősítő, illetve a választási szabályokat a jogállamisági követelményekkel összhangba hozó törvényeket.
Nem született azonban mindeddig áttörés abban a kérdésben, amelyet “a szelektív igazságszolgáltatás beszüntetésének” neveznek. Az unió ugyan általános érvénnyel, elvi szinten veti fel a problémát, de gyakorlatilag az a tétje, hogy szabadon távozhat-e németországi gyógykezelésre Julija Timosenko bebörtönzött volt ukrán miniszterelnök.
A hivatali visszaélés vádjával elítélt exkormányfő egészségi állapota sokat romlott. Uniós körökben úgy hírlik, Angela Merkel német kancellár személyesen is erősen elkötelezett amellett, hogy elérje a nyilvánvalóan erős politikai motivációból is meghozott ítélet végrehajtásának megszakítását.
Miután azonban Viktor Janukovics ukrán államfő nem volt hajlandó kegyelmet gyakorolni, Kijevben most a parlamentre hárul a feladat, hogy megalkossa a “lex Timosenkót”, és ezáltal lehetővé tegye az exkormányfő távozását. A pontos törvényi feltételeket azonban eddig nem sikerült tisztázni, így nem világos, hogy Timosenko büntetésének végrehajtását csak felfüggesztenék, vagy el is tekintenének a hátralevő szabadságvesztés végrehajtásától.
Nevük mellőzését kérő uniós diplomaták szerint az alkudozás jelenleg ott tart, hogy az ukrán hatalom hajlandó lenne külföldre kiengedni Julija Timosenkót, ám nem akarja garantálni, hogy a volt kormányfőnek nem kell tartania újabb bebörtönzéstől, ha hazatér. Az ellenzék – és az EU – azonban ragaszkodik ehhez.
Cserébe belemennének abba, hogy Timosenko egyelőre nem kapja vissza politikai jogait, tehát nem indulhat választásokon. Nyitott azonban még az is, hogy ki kell-e fizetnie a volt kormányfőnek a szabadságvesztés mellett mellékbüntetésként kiszabott súlyos pénzbüntetést.
Az egész kötélhúzás – mondta egy brüsszeli diplomata – nagyrészt az unió tesztje arról, hogy Kijev mennyire törekszik komolyan az Európához való közeledésre, illetve mennyire függ Oroszországtól és annak hatalmi érdekeitől. Janukovicstól az unió eddigi tapasztalatai szerint nem idegen a kettős játék és a “hintapolitika”.
Az Európai Politikai Tanulmányok Intézete (CEPS) nevű kutatóműhely pénteki rendezvényén Krzysztof Lisek lengyel néppárti európai parlamenti képviselő úgy vélekedett: az ukrán elnök már meghozhatta magában a döntést, hogy egyelőre kisiklatja a Timosenko-ügy megoldását, és így távolabbra tolja a komoly kötelezettségekkel járó EU-társulási megállapodás aláírását.
A rendezvényen Nagyija Cok, Ukrajna brüsszeli EU-képviseletének ügyvivője azt mondta: neki nem mondott olyasmit az elnök, hogy már döntést hozott volna. Az ukrán diplomata szerint Kijevnek nincs B-terve a társulási megállapodás aláírásának alternatívájaként. Felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajnában mind a kormányoldal, mind az ellenzék határozottan az európai orientáció mellett érvel.
Szerinte a Timosenko-ügy körüli nehézségek arra vezethetők vissza, hogy bár a tervezett szabályozást lényegében egyetlen ügy megoldása teszi szükségessé, a megoldásnak törvényi formát kell öltenie, vagyis általános érvényű lesz, és Ukrajna el akarja kerülni, hogy olyan precedenst teremtsen, amely lehetővé teszi a bűnözőknek a szabad távozást külföldre, ha egészségi gondjaik támadnak.
EU-illetékesek szintén azt állítják, hogy – egyelőre legalábbis – nem foglalkoznak B-tervvel, ami részükről azt jelenti, hogy a Timosenko-ügy rendezetlensége mellett is aláírnák a társulási megállapodást.
EU-diplomaták szerint ha az ukrán parlament a következő napokban még megragadja az utolsó lehetőséget, hogy a 28-29-én tartandó vilniusi csúcstalálkozó előtt rendezze a Timosenko-kérdést, akkor az EU-országok külügyminiszterei a most hétfői, csupán helyzetértékelésre vállalkozó tanácskozásuk után, de még közvetlenül a vilniusi csúcs megkezdése előtt újra összeülhetnek, hogy igent mondhatnak a társulási megállapodásra közölte az MTI.

magyartudat.com

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás