Takaró Mihály irodalomtörténész, költő volt a Polgárok Háza vendége.

Az online eseményt a Civil Összefogás Fórum szervezte, a pártállam megannyi megbízható, régi embere, akik ebből kifolyólag akár a „Rontása tört ránk a dúló viharnak/ ordas had áradata kelt ellenünk” kezdetű mozgalmi dalt is autentikusan adhatták volna elő.

Ez azonban nem állt szándékukban lévén ők egy ideje más mezben játszanak, és harcosan antikommunistának nevezik magukat.

Ez a Takaró Mihály egyébként ugyanaz a Takaró Mihály, aki sokáig titokban sündörgött a Nemzeti Alaptanterv körül, mert a kormány szégyellte őt és amíg csak lehetett, igyekezett nem nagydobra verni, hogy ez a kiváló, nemzeti elkötelezettségű férfiú is részt vesz a munkálatokban.

Nem véletlenül: Takaró úrhoz olyan megszólalások köthetők, mint például, hogy a Nyugat egy kis példányszámú zsidó lapocska volt, Petrit, Spirót, Esterházyt pedig nem kellene tanítani, mert rombolják a kultúrát.

És igen, ő az a Takaró Mihály, aki nemrégiben azt mondta, hogy az a szülő, akinek a gyereke külföldön él, valamit elronthatott a nevelésben.

Az online beszélgetés moderátora megkérdezte Takaró úrtól, hogy a Fidesz mikor kezd majd vele a kulturális tér elfoglalásába, a vendég visszafogottan válaszolt: szerinte az „ország totális külső és belső támadásnak van kitéve”. 

Ami a külső ellenséget illeti, erről nincsenek információink. Ilyen kérdésekben Pataky Attila, és a hozzá hasonló ufószakértők az illetékesek.

A belső ellenség tekintetében azonban Takaró Mihálynak alighanem igaza van.

Sőt, ha úgy tetszik, a CÖF vendége visszafogottan fogalmazott: ugyanis nemcsak megtámadta Magyarországot a belső ellenség, de már el is foglalta.

Nem most tette mindezt, hanem jó tíz évvel ezelőtt.

Gyorsan és könnyen foglalta el az országot a belső ellenség, alig volt ellenállás.

Mára szinte minden az ő uralma alatt áll. Megszállta a középületeket, az országgyűlést, a minisztériumokat, a parlamentet, bekebelezte a rendőrséget, az ügyészséget, megfegyelmezte a kezdetben még renitens alkotmánybíróságot. 

Övé a törvény, akire rámutat, bűnös.

Övé a kultúra, a tájékoztatás, a hatalom. 

Mi, többi magyarok, gyanútlanok voltunk, a szükségesnél kevésbé éberek.

Elhittük, hogy a XXI. században, az Európai Unió egyik országában ez nem történhet meg.

Még 2010 elején is voltak olyan, a belső ellenséggel amúgy nem rokonszenvező értelmiségiek, akik arról értekeztek, hogy nem is baj, ha a belső ellenség kétharmadot kap, mert legalább lesz végre egy erő, amelyik zavartalanul végrehajthatja a programját.

Csakhogy, a belső ellenségnek nem volt programja.

Lehetett volna, mert lett volna rá nyolc éve, hogy kitalálja, mit akar kezdeni a gazdasággal, az oktatással, az egészségüggyel, a sporttal, a kultúrával.

Röviden: Magyarországgal.

Ám a belső ellenség e helyett csak azon agyalt, hogy miként lehet a hatalmat megszerezni, majd megtartani. 

Mára övék lett az ország.

Belső ellenségék mondják meg, mi a jó, és mi az, ami nem.

Egy ideje már a szavainkat is kisajátítják: Szegénység nincs, csak rászorultság, náluk a félretájékoztatás a hír, az elhallgatás az információ, a csúsztatást kommunikációnak nevezik.

Az ő világukban hazudni nem szégyen, hanem érdem, számukra a hazugság az igazság.

Belső ellenségék azért lehetnek ennyire sikeresek, mert ismernek bennünket, írja Föld S. Péter.

Tudják, hogy milyenek vagyunk, és a mi kis hétköznapi hazugságainkra építik a saját nagy hazugságaikat.

Befogadónak hazudjuk magunkat, miközben feljelentünk, ha idegent látunk a vonaton.

Szabadságot szerető népnek, miközben a lojalitás szabadságát szeretjük.

Azt szeretjük, ha a hatalom mondja meg, hogy mikor vagyunk jó szülők, anyák és apák, mikor vagyunk család.

Takaró Mihály tehát jól látja a helyzetet: magunk szabadítottuk magunkra a megszálló csapatokat, akik addig maradnak, ameddig mi, magyarok jónak látjuk.

Magyar Tudat

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás