Németország: Ukrajna nem kaphat NATO biztonsági garanciákat a Nyugattól

A nyugati országok készek biztonsági garanciákkal megóvni Ukrajna jövőbeli létét, de nem érhetik el a NATO katonai szövetségéhez hasonló szintű védelmet – mondta szerdán Olaf Scholz német kancellár.

Az olyan országok, mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország tárgyalásokat kezdtek Ukrajnával arról, hogyan biztosítsák, hogy a Kijev és Moszkva között létrejött, háború utáni potenciális békemegállapodást mindkét fél tiszteletben tartsa, hogy Oroszország ne alkalmazzon egy ilyen fegyverszünetet az átcsoportosításra és a támadásokra a jövőben.

A Bundestag, a német parlament alsóházának képviselőinek kérdéseire válaszolva Scholz azonban azt mondta, hogy „világos”, hogy Ukrajna ilyen biztonsági garanciái „nem felelnek meg a NATO-szerződés 5. cikkének”.

A kancellár a katonai szövetség kölcsönös védelmi záradékára utalt, amely szerint egy NATO-ország elleni támadást úgy kell kezelni, mint az összes tag elleni támadást. 

A gyakorlatban az 5. cikk szerinti záradék jelentős biztosítékot jelent, különösen a sebezhetőbb országok, például a balti országok számára, mert például azt jelenti, hogy az USA teljes katonai erejével beavatkozna, ha Oroszország támadna – ami erőteljes elrettentő erőként hat.

Az orosz invázió elleni küzdelem ötödik hónapjában küzdő Ukrajna számára azonban Scholz megjegyzései különösen elkeserítően hangzanak: Németország és Franciaország volt az, amely 2008-ban megtagadta a kelet-európai országtól a NATO-tagság felé vezető utat. Volodimir ukrán elnök Zelenszkij márciusban azzal érvelt, hogy Oroszország nem támadta volna meg országát, ha NATO-tag lett volna.

Scholz megjegyzései arra utalnak, hogy Ukrajna a jövőben sem számíthat a NATO közvetlen katonai támogatására. 

A NATO-országok tankok, tüzérség és egyéb fegyverek küldésével közvetve támogatták Kijevet az Oroszországgal folytatott háborúban, de óvatosan ügyeltek arra, hogy közvetlenül ne keveredjenek bele a háborúba.

A kancellár azt mondta a képviselőknek, hogy az Ukrajnára vonatkozó biztonsági garanciákat „az ország „sajátos helyzetéhez” kell szabni, de további részleteket nem közölt, azzal érvelve, hogy „ez az egész folyamat, amely még korántsem teljes, ezért még nem konkretizálható. ”

Scholz azt is javasolta, hogy a Nyugat alkalmazza „nagyon hatékony Oroszország elleni szankcióit” – amelyek feloldhatók vagy felhígulhatnak, ha Oroszország ésszerű békemegállapodást köt Ukrajnával –, és állítsa vissza ezeket a korlátozó intézkedéseket, „ha megsértik” a békemegállapodást.

Ukrajnának rossz tapasztalatai vannak a kellő érvényesíthetőség nélküli biztonsági garanciákkal kapcsolatban: az ország az 1990-es években feladta nukleáris fegyvereit, cserébe Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia biztosítékaiért, amelyek az 1994-es budapesti memorandumban megfogadták, hogy tiszteletben tartják az ország függetlenségét és szuverenitását.

Ukrajnával szemben „tartózkodni kell az ország elleni erőszak fenyegetésétől vagy alkalmazásától”. 

A garanciát először Oroszország sértette meg 2014-ben, amikor annektálta a Krímet és belekeveredett a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusba, majd Moszkva idei inváziójával teljesen semmissé vált, írja a HANS VON DER BURCHARD.

Magyar Tudat

Kapcsolódó:

Európa fenyegető félelme: mi történik, ha az Egyesült Államok kihátrál az ukrán konfliktusból? Már csak a holland katonák hiányoztak! NATO európai főparancsnok: Nincs megfelelő erőforrás Oroszországgal szemben Csökken a Németországban állomásoztatott amerikai katonák száma- A védelmi miniszter hisztizik