Ők mentették meg a budapesti zsidóságot

A második világháború és a rendszerváltozás utáni időszak sem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy a hazai történettudomány megírta volna a valóságnak megfelelően: miként menekült meg a budapesti zsidóság 1944-ben a náci haláltáboroktól.

Csupán annyi történt, hogy a Bajcsy-Zsilinszky Társaság és a Honvédelmi Minisztérium kezdeményezésére emléktáblát avattunk 1992. november 6-án Koszorús Ferenc vezérkari ezredes tiszteletére a Dohány utcában, szemben a zsinagógával a következő szöveggel:

„Koszorús Ferenc és hős katonái emlékének, akik 1944. július 5-én és 6-án megakadályozták a budapesti zsidóság deportálását. Bajcsy-Zsilinszky Társaság, Honvédelmi Minisztérium, Erzsébetváros Polgármesteri Hivatala.”
Koszorús-Ferenc-zsidók-megmentőjeJómagam már 1980-ban, amerikai előadókörutamon – amelyet Püski Sándornak és Hám Tibornak köszönhettem – meglátogattam Koszorús Ferenc özvegyét, hogy értesülhessek Koszorús ezredes hősi cselekedetéről.

Azóta az özvegy Amerikában ötszáz oldal terjedelemben megjelentette férje memorandumkötetét, amely részletesen tartalmazza Horthy kormányzó hűséges ezredesének katonai pályáját, benne zsidómentő akcióját is.

Ennek rövid történetét az alábbiakban azért kívánom közölni, hogy mivel már Amerikában erről az ottani sajtó megemlékezett, úgy vélem: végre a hazai közvéleménynek is illik megtudni az igazságot e fontos történelmi eseményről.

Miután a kormányzó a német megszállás negyedik hónapjában értesült a zsidó állampolgárok igazi sorsáról, leállította a további deportálásokat, így a budapesti zsidóság elhurcolását.

Erre a német Eichmann és a nácik leghűségesebb kiszolgálója, Baky László belügyi államtitkár puccsot készített elő a főváros zsidóságának Németországba szállítására.

Több zászlóaljnyi csendőrt rendelt Budapestre, hogy segítségükkel és német támogatással megdöntsék a kormányzó – akkor már korlátozott – uralmát, és szabad kezet kapjanak a deportálás teljes körű befejezéséhez.

A budapesti német követség megmaradt irataiból tudjuk, hogy a „budapesti nagy akciót” július 10-ig végre akarták hajtani.

Mivel a puccs megakadályozására nem volt elég a testőrség ereje és a honvédcsapatok a fronton voltak, egyedül az 1. páncéloshadosztály jöhetett szóba, amelynek parancsnoka Koszorús Ferenc ezredes volt.

Koszorús készségesen felajánlotta szolgálatait, és miután megkapta a kormányzó parancsát, mintaszerűen megszervezte Budapest körülzárását.

Minderről és az akció lebonyolításáról megtalálhatók az özvegynél – aki az emlékiratait megjelentette – Dálnoki Veress Lajos magánlevelei is. Ezekben – többek között – olvashatjuk, hogy Horthy a fontos döntéseket illetően nem volt határozatlan.

Koszorús 1944. július 5-én az 1. páncéloshadosztály alakulatait Budapest stratégiai pontjaira rendelte, lezárva a városba vezető összes utat.

Július 6-án reggel 7 órakor minden egység a helyén volt, és Koszorús ezredes tudatta Bakyval: ha a csendőrei nem távoznak és oszlanak fel, akkor megsemmisíti őket.

Július 7-én Baky kapitulált, és kiürítette a várost. Koszorús ezt így írja le emlékiratában: „Tiszti járőrt küldtem Baky Lászlóhoz, elrendelvén, hogy 24 órán belül csendőrzászlóaljaitól ürítse ki Budapestet…”

Koszorús ezredes példátlan tette az egyedüli ismert tény, hogy egy tengelyhatalom katonai erővel megakadályozta a zsidók elhurcolását.

Ez a példa nélkül álló, kockázatos hőstett, ami túl feszült, lobbanékony körülmények között következett be, eredményezte azt, hogy Budapestnek a nácik általi végleges birtokbavétele három és fél hónappal eltolódott.

Ez az idő zsidók ezreinek tette lehetővé, hogy biztonságot találjanak Budapesten, s megmeneküljenek a biztos kivégzéstől.

A szünet tette lehetővé a híres Raoul Wallenbergnek is, hogy sikeres és eredményes mentő küldetését koordinálhassa. (Wallenberg 1944. július 9-én érkezett Budapestre.)

Tom Lantos, aki Raoul Wallenberg svéd diplomatának a segítségével élte túl Budapesten a második világháborús zsidóüldözés vészkorszakát, Medgyessy volt kormányfőtől megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét a csillaggal. Róla tudjuk, hogy 1994-ben a Congressional Recordban leírta Koszorús akcióját.

Lantos képviselő oly mértékben érzett hálát a magyar zsidóság egy részének megmentéséért, hogy Horthy Miklós parancsnokát – és így rajta keresztül a kormányzót – külön méltatta az Egyesült Államok törvényhozásában.
Erre 1994. május 26-án került sor, amikor a demokratapárti képviselő ezzel kezdte méltató beszédét:
„Elnök úr, az idén van a magyar holokauszt 50-ik évfordulója. Azért emelkedek ma szólásra, hogy a magyar holokauszt egyik nagy hősének adózzak. Koszorús Ferencnek, aki saját életét is súlyosan veszélyeztetve több ezer magyar zsidót mentett meg a náci haláltáborokba történő deportálástól. 1944 nyarának viharos idején a szövetséges erők Berlinhez közelítettek, míg Hitler felgyorsította a végső megoldás, a zsidó faj elpusztításának végrehajtását. Sok hősi együtt érző és emberséges tettet hajtottak végre abban az időben. El szeretném mondani Koszorús Ferenc ezredes történetét, ami az akkori idők bátor tettei közül az egyik leginkább figyelemre méltó…-mindezt a Magyar Tudat Nemzeti Hírportál 2013. november 3-án hozta le.

Ebből arra a következtetésre is kell jutnunk, amit nekem az özvegy, Gabriella F. Koszorús megírt: ő is a magyar ezredesnek köszönhette megmenekülését. Ugyanis kiegészítésre szorul az Amerikai Magyar Népszava 2003. augusztus 22-i cikke Tom Lantosról, mert egy történelmileg fontos adat kimaradt belőle.

Igaza van Koszorús ezredes özvegyének, aki nekem egy 2013 október 8-i levelében megírta, hogy nem lehet kihagyni férje akciójából Lantos életének megmentését sem. Koszorús akciója július 6-án történt, míg Wallenberg csak ezután, július 9-én jött Budapestre.

Számosan élnek még a fővárosban, akik életüket egy ember hősies cselekedetének köszönhetik, aki hazájához és kormányzójához bizonyítva hűségét, a budapesti zsidóság megmentőjének tekinthető.

Ezt bizonyítja Domonkos István levele, amelyben megírja, hogy ő is túlélője a budapesti holokausztnak.

Ezért mint a Bajcsy-Zsilinszky Társaság elnöke, aki a Honvédelmi Minisztériummal együtt kezdeményezője voltam egy emléktábla elhelyezésének, egyetértek Domonkos Istvánnal, aki fenti levelében írja, „a zsidómentő hős ezredes emlékezete – és tettei! – megérdemelnék egy fővárosi utca vagy tér elnevezését” róla.

Vígh Károly
történész

Magyar Tudat Nemzeti Hírportál

12 thoughts on “Ők mentették meg a budapesti zsidóságot

    1. Akik megmentenek olyanokat, akik örömükben kifosztják a megmentőiket. Utóbbiak a zsidók.

  1. Akkor tegyük hozzá, hogy nem a zsidók életének, hanem Horthy hatalmának a megmentése történt.

    1. Édesanyád most akkor szerelemből hozott világra,vagy a GyES-t akarta felvenni?A kettőt nem lehet szétválasztani a megmenekültek, a nyilas hatalomátvételig viszonylagos biztonságban voltak.

    2. SZENT-GYÖRGYI ALBERT PROFESSZOR ÚR ÉLETÉT KI ÉS HOGY MENTETTE MEG?
      NEM ÁRT HOGY ÍRÁS ELŐTT GONDOLKOZOL!!!!!!!

    3. Hát hogyne és az a zsidók nélkül nem ment ugye? Ha csak a hatalmát akarta volna megmenteni mi fenét szarakodott volna a zsidókkal? Odaadja mindet Eichmannéknak hogy el legyenek szépen foglalva és amíg Döncike játszik a kis-dömperrel pl meglépi a kiugrást.Ez a sztori júniusi Október 15-én már elrabolják Horthy fiát. Kb ennyire lett életszerű amit ír.
      1 Magyarországon nem épült koncentrációs tábor sem haláltábor egy sem.
      2 Ha a Magyarok tényleg ki akarták volna irtani a zsidóságot már megtehették volna 41 ben is és 43 ban is ahogy a románok és a tótok. Ribbetropp ingyen és örömmel adott volna hozzá szögesdrótot meg krematóriumot sztem teljes körű tanulmányúttal eizanstgruppésől.
      3. Magyarországon menekült meg az összes kelet európai országközül a legtöbb zsidó.
      4. 1950-körül Izrael lakosságának 12% Magyar volt….honnan ha nem mentettük meg őket? -Forrása az akkori első Magyar nagykövet Izraelben.
      5.Mi több még maradt is belőlük éppen elég hogy feltölthessék velük megbízható antifasiszta emberekkel a pártot meg az AVO-t majd AVH -t a rendőrséget és Hadsereget.
      7. Az pedig hogy hogy jutottunk ide talán Magyarázza az is hogy ki szólhatott bele a dolgokba? Ugye vagyoni és művletségi cenzusos választójog volt. Érettségi és attól felfelé és az is aki fizetett adót végzettségtől függetlenül. Na innen kell értelmezni “Magyaroszág első zsidó törvényét” a Nummerus Clausust, ami csak annyit akart hogy amilyen az etnikai megoszlás olyan legyen a oktatáshoz hozzáférés. Ezt a választójog műveltségi cenzusa nélkül nem lehet megérteni miért fontos így bele lehet hazudni hogy zsidó ellenes volt. Igen zsidó ellenes volt abban az értelemben hogy nehogy már az országos választásokat felvásárolja a zsidóság a műveltségi cenzuson át tömegesen.
      Amúgy egy országban a leggazdagabbak érdeke rványesül a politkában többnyire. Nem tiltakozott a Német szövetség ellen sőt a hadba lépés ellen se Weisz Manfréd művek igazgatója ahol éppen szinte az összes hadianyagunk készült szinte, nem tiltakozott a később Dunába lőtt Richter Gedeon se aki tonnaszám adta el kalmopyrint és tetűirtó szerért a hadseregenek. Nem tiltakozott Chorin Ferenc a leggazdagabb zsidó felsőházi képviselő sem sőt a háború után ő életjáradékozta Horthyt Portugáliában.
      Megmondom öszintén én úgy látom ha még egyszer lesz ilyen, már pedig sikerül megalapozni a lakosság állandó lehúzásaival és becsmérlésével, meg az országnak okozott károkkal,sztem lakosság legközelebb a román utat fogja választani, mert ha ezért ezt kaptuk akkor meg segítsen a fene nektek legközelebb.

  2. Te megint nagyon okos vagy, mint azok akik Horthyt lejáratják……lejáratták! Itt a bizonyíték, de te folyamat a hülyeségedet nyomod! Mint nagyon sok sivalkodó zsidó, aki Horthyt hibáztatja, mindenért!

  3. Miért kell mindjárt mocskot szórni mindenre, amire visszatekintve kellemes jó érzésünk lesz.
    Örülünk annak, hogy voltak tiszta jellemek is, akik embertársaik segítségére készek voltak – ha kell – életüket is áldozni. Köszönöm.

  4. Alapfogalmak újfent, már mások is írták.

    Magyar az, aki tud magyarul és magyarnak is vallja magát.

    A zsidó vallású, származású magyarok kirekesztése, üldözése folyamatos volt
    Horthy Miklós vezetése alatt. Először illegálisan, majd a politika szintjén
    ment a teljes őrület, egyedülállóan üldöztük a saját honfitársainkat.
    Lázasan bizonyítottuk, hogy mi “tiszta, keresztény magyarok” vagyunk,
    sokan pedig szembesültek azzal a ténnyel, hogy pl az egyik nagyanyó
    izraelita vallású volt a családban, csak eddig ezt nem tudta.
    A mai magyarok, német, szláv és zsidó emberek leszármazottai valójában.

    Horthy nem valamiféle “zsidó ügy”, hanem
    a teljes magyar nép és az ország kálváriája.
    Kis híján sírba vitte az országot, történelmünk legsötétebb része.
    Vezette a fasizmus hazai verzióját a hatalom szintjén is.

    Ha helyette egy józan, semleges politikát képviselő vezetőnk lett volna,
    a náci-németek akkor is megszállják az országunkat és Sztálinék
    akkor is bekebeleznek minket mint leendő csatlós, de jóval kevesebb lett
    volna az áldozatok száma, és lenne egy kis önbecsülésünk is. Az is számít.

    Külföld jelenleg ha udvarolni akar nekünk, akkor:
    “Puskas, 56′, határnyitás-NDK, 89 szabadság, 2004 EU-Schengen”

  5. Ákos !
    olvass többet Horthyról, néha igazat is! XX. század legnagyobb Magyarja! Nincs vita róla pont.

  6. Horthy M. 19. századi még (1868), de mindegy.
    Sztálin mentette meg a kötéltől, hogy nehogy vértanú legyen itthon.
    A több mint 2 millió II. világháborús magyar áldozat meg már nem fog vitatkozni,
    sokan nem is itthon vannak eltemetve, más részüknek sírjuk sincs a Donnál,
    a leszármazottak sem vitatkoznak, emlékeznek és gyászolnak. Soha többé hasonló.
    Lapozzunk ……. (itt a pont)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás