Orbán Viktor miniszterelnök szerint az egész nemzet pótolhatatlan vesztesége a magyarországi németek hatvannyolc évvel ezelőtti elhurcolása.
A magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapján, vasárnap kiadott kormányfői üzenetet Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője juttatta el az MTI-hez.
A levélben Orbán Viktor úgy fogalmazott: Magyarország kétszer tapasztalta meg a diktatúra iszonyatát, ez éppen kettővel több annál, mint amennyit egy országnak valaha is el kellene viselnie. A történelem szégyenének nevezte, hogy „két diktatúra között, az előző árnyékában, az utóbbi hajnalán sem érezhették magyarok és nemzettársaik a haza által nyújtott biztonságot”.
A miniszterelnök a magyarországi németek elhurcolását az egész nemzet pótolhatatlan veszteségének tartja. Felidézte, amikor hatvannyolc éve, 1946. január 19-én elindultak a marhavagonok Németországba, a magyarországi németek kitűzték a vagonokra a magyar zászlót, amelyre azt írták: „Isten veled, hazánk!”.
Még akkor is, abban az utolsó pillanatban, amikor már mindannyian tudatában voltak az elkerülhetetlennek, akkor is a hazától vettek utolsóként búcsút. Mert a diktatúrában is a haza az egyetlen, ami nem árulhat el – azt csak ember teheti – írta Orbán Viktor.
Minden ember saját maga felel bűneiért. Egy bűnös rendszer képviselőinek bűneiért nem felelhetnek azok, akiknek „bűnük” annyi, hogy ugyanazt a nyelvet beszélik. Mégis vannak, akik még ma is ragaszkodnak ahhoz, hogy kollektívan el lehet ítélni népeket és népcsoportokat. Bűnt bűnnel jóvátenni nem lehet, vélt bűnt bűnnel jóvátenni még kevésbé, és vélt bűnt kollektív büntetéssel végképp nem – hangsúlyozta.
A kormányfő szerint az emlékezés kultúrájára van szükség Magyarországon minden gaztettel és gonosztettel szemben. Az emlékezés a megbékélést szolgálja, s ennek beteljesedése lehet 2014-ben, hatvannyolc évvel a magyarországi németek elhurcolása után, ha az új Országgyűlésben németül, saját anyanyelvén szólalhat meg a magyarországi német nemzetiség választott vagy delegált képviselője – fejtette ki.
Orbán Viktor a levelét azzal zárta, hogy Magyarország osztozik az emlékezésben, és „közösen fogjuk építeni az emlékezés kultúráját, s közösen, összefogásban építjük tovább Magyarország jövőjét”.
Az Országgyűlés 2013. december 17-én nyilvánította a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjává január 19-ét, arra emlékezve, hogy 1946-ban ezen a napon hagyta el Magyarországot az elüldözött német lakosokat szállító első vonatszerelvény. A parlament határozatában hangsúlyozta, tisztelettel adózik mindazok emléke előtt, akiket a második világháború után a kollektív bűnösség igaztalan vádja és elve alapján üldöztek és hurcoltak el.
magyartudat.com
Kapcsolódó:
Felvidékről kitelepítettek emléknapja – Berényi: a zsidóktól és németektől már bocsánatot kértek
A magyar kormány nem támogatja a Hóman Bálint szobor felállítását
Elcsatolt területek visszaszerzési kísérletének áldozataira emlékezett Észak- és Dél-Komárom
Ukrajna- Orbán Viktor parlamenti beszéde miatt behívták a magyar nagykövetet
Én pedig nem igy láttom a dolgokat.
A Németek elnyomása alatt voltunk azóta hogy
beléptek Európában.
Vagy már elfelejtettük Lehel és Bulcsu I Konrád történetét?
Vagy a vagon kérdes Hitler alatt?
Vagy a Bánk Bán Gertrúd története?
Vagy a Szent István és Gizella?
A Magyar Nő Magazinböl
A Magyar Kultúra Napja – Mintha hiányozna valami
2014. január 22., 21:09
A Magyar Kultúra Napján idén is elmaradt néhány “apróság” tisztázása. Szines programok, kitüntetések emelték az ünnep fényét, de Kölcsey Himnuszának tartalma mintha nem akarná sehogy sem betölteni a hatalmas légüres teret, mintha hiányozna valami az igazi ünnep hangulatához, átéléséhez: a történelem. Az igaz, ferdítések, hazugságok nélküli biztos talaj, amelyből az előre mutató élet fejlődik. Ideje lenne rendet tenni.
Amikor Széchenyi megalapította a Magyar Tudományos Akadémiát, mit sem sejtett arról, hogy sok történelmi tény hamisításának korszaka kezdődik, hogy nemzeti öntudatunk megtörése a Habsburg Joseph Budenztől (az akadémia elnökétől, aki egyetlen szót sem tudott magyarul, de megállapította a finnugor elméletet), egészen mai honfitársaink finnugorozó cinikus politikájáig fog tartani.
Egyszerű tény, tárgyi bizonyítékokkal, valamint számos magyar és külföldi tudományos magyarázatokkal alátámasztva, hogy a kárpát-medencei magyarság ittléte minimum 12.000 éves. (Hiteles őshaza kutatás egészen 1849-ig létezett, ennek alapján pedig köztudott a szkíta, hun, avar, magyar azonosság.) A Habsburg, később a német, majd a kommunista elnyomóknak azonban kiválóan megfelelt az új elmélet, amellyel egy csapásra megtörték a magyar gerincet.
A mindenkori hatalomnak jól jött a történelem, a gyökereink, kultúránk felszámolása, hiszen ezzel puszta létünket kérdőjelezték meg Európa közepén. Az MTA pedig a mai napig segédkezik abban, hogy népünk dicső múltja végképp homályban maradjon. De nem marad. Előbb-utóbb ugyanis minden napvilágra kerül, mint ahogy ez eddig is történt.
Dechelette, francia tudós, (A Francia Tudományos Akadémia tagja) a bronzkor elismert nagy szakértője a következőket állapította meg:
Az első és legprimitívebb bronz leletek Európában csak Kr. előtt 2.000-ben jelennek meg, de a Kárpát-medencében talált, és hun illetve székely törzsek által előállított bronz tárgyak többsége Kr. előtt 4.000-ből származik. Sőt, a Torontál megyei Tordas mellett megtalált bronzfokos, melyen székely rovásírással bevésett mondatok vannak, Kr. előtt 5.000-ből származik.
A Párizsi orientalista kongresszus elfogadta, hogy az emberi kultúra bölcsője a Kárpát-medence, ezen belül is Erdély.
Ma a finnugor elméleten már a kisiskolások is harsány nevetésben törnek ki és inkább róni tanulnak. Mégpedig egyre többen. Nem kötelező tananyag, nem kell másnap az iskolában felelni rovásírásból, a gyerekek mégis ösztönösen tudják, őseink írásképéből saját szemükkel szerezhetik meg azt az információt, amely évszázadok óta titokzatosan veszi körbe őket.
Sajnos a finnugorozó, nomádozó, barbározó áltudósok ma is büntetlenül teszik a dolgukat. A Bécsi Egyetem finnugrisztika doktoranduszának javaslatára – a hazai szakemberek állásfoglalásával szemben -, nemzeti írásunkat éppen most, a Magyar Kultúra Napján igyekeznek szánalmassá tenni. Ősi rovásírásunk új neve: Old Hungarian – Hungarian Runic, azaz Kihalt magyar – magyar rúna.
magyarno.com