Orbán Viktor – London: hagyományos értékrenden alapszik Európa jövője

 

 

 

 

 

 

 

 

Orbán Viktor a Királyi Külügyi Intézetben (Chatham House) beszédében a hagyományos értékek szerepéről beszélt Európa jövőjével kapcsolatosan. A mindiszterelnök elmondta, hogy lesznek még vitái az Európai Unió tagállamaival, mert a magyar kormány arra törekszik, hogy visszaszerezze az államháztartás feletti irányítást és ezzel egyidejűleg olyan környezetet alakítson ki, amely gazdasági növekedést eredményez Magyarországon. Orbán Viktor miniszterelnök szerint Magyarország ma egy igazi laboratóriumként működik: a modern világ kihívásaira a hagyományos értékeken alapuló válaszokat próbál találni. A politikai radikalizmus azonban nem tekinthető ilyen hagyományos európai értéknek – jelentette ki londoni látogatásán a magyar kormányfő.

Orbán Viktor a Királyi Külügyi Intézetben – közkeletű nevén Chatham House – tartott szerdai előadásában használta ezt a hasonlatot, bemutatva kormánya intézkedéseit, a válságra adott magyar válaszokat, amelyekkel kapcsolatban így fogalmazott: többről volt szó, mint egy reformról, az ország megújítása zajlott az elmúlt években. Ezért a magyar kabinet elsősorban nem is problémaként tekint a válságra, inkább lehetőségként a mélyebb, strukturális átalakítások végrehajtására.
Orbán Viktor álláspontja szerint egyébként a jelenlegi válság nem egy olyasfajta kihívás, amely egyszerű politikai intézkedésekkel legyőzhető lenne, “nem élhetünk úgy, ahogyan eddig”, ezért szükséges a nagy rendszerek jelentős átszervezése, sőt, ezzel egyidejűleg a családokat és a közösségeket is ösztönözni kell életstratégiájuk átalakítására.
A mintegy kétszáz meghívott vendég előtt a hagyományos értékek jövőbeni európai szerepéről – angol nyelven – beszélő kormányfő az Európai Unióról szólva úgy vélekedett: a korábban erős, magabiztos, optimista közösség mára ennek éppen az ellenkezőjét mutatja, egy bizonytalan uniót, amelynek nincs világos képe a jövőjéről.
Az EU-val kapcsolatban megerősítette azt a véleményét is, amely szerint a tagállamok közötti különbségeket nem lehet elhanyagolni, az eurózónán kívüli országoknak meg kell adni a jogot, hogy megválaszthassák saját gazdaságpolitikájukat. Hiszen nyilvánvaló, hogy ugyanaz a gazdaságpolitika nem felel meg a például az Egyesült Királyságnak, Svédországnak és Magyarországnak – tette hozzá, kijelentve, hogy ezért “az ideológiák és a dogmatizmus helyett” el kell ismerni és el kell fogadni a széles körű sokféleséget. Ha pedig elismerjük e sokszínűséget – folytatta -, el kell ismerni magukat a nemzeteket is, azt, hogy a nemzetek igenis léteznek.
A miniszterelnök a hagyományos értékekről szólva a nemzeten túl kiállt a család és a vallás mellett. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy szerinte ma Európában teljesen nyílt “vörös” és “zöld” támadás zajlik e hagyományos értékek, a vallás, a család és a nemzet ellen, miközben – emelte ki – az európai demokrácia éppen a kereszténységen alapul, a család szerepe pedig döntő fontosságú a jelenlegi demográfiai problémák megoldásához.
Orbán Viktor megismételte: meggyőződése, hogy a jóléti államnak vége, helyette a magyar kormány egy munkaalapú, a kiérdemelt juttatásokra alapuló társadalmat próbál felépíteni.
A kormányfő emellett ismertette hallgatóságának a magyar lépések közül az egykulcsos, családi adórendszer bevezetését, a társasági adó csökkentését, az új, szavai szerint rugalmasabb munkatörvénykönyv megalkotását, a felsőoktatási rendszer átalakítását, valamint az államadósság-csökkentés, a versenyképesség-növelés politikáját, egyúttal felhívta a figyelmet a magyarországi társadalmi és politikai stabilitás megőrzésére. Elmondta azt is, hogy ma már négymillióan fizetnek adót Magyarországon, a kormányzati célkitűzés az ötmillió elérése.
Az előadás után a hallgatóság köréből kérdés hangzott el a politikai radikalizmussal, ennek összefüggésében a Jobbikkal kapcsolatban, felvetve, hogy a hasonló profilú pártokat nem kellene-e betiltani Európában.
Orbán Viktor válaszában a Jobbikot radikális nacionalista pártnak nevezte, kijelentve: a Jobbik létét “általánosságban bizonyítéknak szokás tekinteni” arra, hogy Magyarországon folyamatos veszély a nacionalizmus, az antiszemitizmus, az idegengyűlölet.
A kormányfő kijelentette ugyanakkor: a jobbközép pártoknak “egyáltalán nem kell megrettenniük” a radikalizmustól, mivel elég erősek ahhoz, hogy fenntartsák a hagyományos értékeket. A radikális politikai erők, “hol a kommunisták, hol a radikális jobboldal” Magyarországon történelmi visszatekintésben hozzávetőleg 16 százaléknyi választói támogatást tudhatnak maguk mögött a választásokon, de “a kérdés nem ez a 16 százalék, a kérdés az, hogy mi van a másik 84 százalékkal” – fogalmazott.
A szélsőséges pártok európai betiltásával kapcsolatos kérdésre kifejtette: a politikai radikalizmus problémáját nem lenne helyes nemzetközi szinten kezelni, mindegyik európai országnak megvan a maga alkotmányos jogrendje, amelyen belül a jelenség kezelhető.
A politikai radikalizmus Orbán Viktor véleménye szerint nem a gazdasági válság terméke, a fő ok a vezetés hiánya a jobbközép és a balközép politikai elit részéről.
A kormányfő szerint az EU problémája a politikai vezetés szerepének félreértése. A szélesebb értelemben vett Európában is a politikai vezetés jelenlegi koncepciója az intézményesült vezetést jelenti, válság idején azonban ez nem elégséges, ilyenkor “személyekre, személyi vezetésre” van szükség – hangsúlyozta.
Ha nem sikerül megtalálni a megfelelő egyensúlyt az intézményi és személyi vezetés között, akkor az emberekben az az érzés támad, hogy egyáltalán semmilyen vezetés nincs – tette hozzá a miniszterelnök.
Orbán Viktor délután David Cameron brit miniszterelnökkel tárgyal a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalban.

 

Címlapfotó: archív felvétel – Neonzine

Forrás: MTI

magyartudat.com

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás