Budapest, 2018. 03.07. Lángoló Ferencvárosi Malom a Soroksári úton. Fotó: Mihádik Zoltán/MTI
Pest megyében elesett malmok a rendszerváltást követően:
Pándi malom:
jó minőségű rozslisztjéről is ismert volt, állapota megviselt, műszakilag még újjáéleszthető.
Pilisi malom:
kiváló üzem volt, minőségi búzaliszt volt a fő profilja, az utolsó vezetője minőség terén már megroppantotta, rossz üzletpolitika rátett, bezárt, majd évekkel később egy „véletlen” tűzvész megoldotta a malom sorsát.
Ferencvárosi malomüzem:
hatalmas kapacitás és jó minőség jellemezte, sok embernek adott munkát a lisztjét keresték, a politika, városrendezés és egyéb ürüggyel ledózerolta, meghalt.
Budai malomüzem ( Buda 1-2 ) :
Kora legmodernebb üzeme volt, kapacitása hatalmas, hajó, vasút, közúti megközelítés megoldva, a rendszerváltáskor egy giga liszttárolóval bővült, a politika gyilkolta meg, most parlagon az idő fogságában.
Gyömrői malom:
Régóta állt már, aztán a műemlékvédelmet kijátszva egy bekötőút kedvéért végleg eltüntették.
Rusznyák Zsolt
Magyar Tudat
Ez a stílus nagyban megy napjainkban is.
Felvásárolni egy régi, de jó helyen lévő épületet, azt lerombolni, hogy senki ne emlékezzen rá,
majd a helyére építeni egy szállodát, vagy bankot.
A másik verzió az emeletráépítés. Senki nem veszi észre, minden önkormányzat csendben belemegy.
Régi patinás házak padlásterei ugranak, azokat lerombolva, helyükre „mini szállodák” kerülnek
lakásnak álcázva. Egy távol-keleti országban sorra dőlnek össze az ilyen házak, berogyva a
túlterheléstől, ami egyfelől tragédia, másfelől értékrombolás ..
Vannak országok, ahol ilyennek már a gondolata is bűncselekménynek számít.
Nem vagyok ellene semmiféle normális fejlesztésnek, ami a lakosság boldogságát szolgálja,
és nem egy láthatatlan ember pénzügyi tranzakcióját a mi rovásunkra.
Érdemes elolvasni a „Pest-Buda” című rövid cikket, ami a 40 -es években íródott, és a 100 éves
Budapestre emlékszik, valamint jósol a következő 100 évre …
mindössze egy oldalas írás anno, https://epa.oszk.hu/00000/00022/00635/20356.htm
És akkor a Vidékről még nem is beszéltünk …
—
Kiegészítés. Most látom a cikk 1938. December (és nem „40 -es”).