Fotó: MTI/Kovács Attila
Elsősorban szervezéssel és a rend fenntartásával tudja segíteni az oktatás helyzetét a Belügyminisztérium – mondta szerdai miniszterjelölti meghallgatásán Pintér Sándor a parlament Kulturális Bizottsága előtt.
Múlt héten dőlt el véglegesen, hogy a köznevelés is a belügyi tárcához kerül a megszűnő Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi), de a miniszter most azt is bejelentette, továbbra is számít Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár és Rétvári Bence parlamenti államtitkár munkájára.
Mint mondta, a pedagógiai kérdésekben inkább a szakértőkre hagyatkozik, ő inkább arra helyezi a hangsúlyt, hogy rend legyen az oktatási intézményekben.
Ehhez például kibővítenék az iskolaőri rendszert, Pintér Sándor ismeretei szerint jelenleg több mint száz olyan iskola van, ahol szeretnének iskolaőröket, de létszámhiány miatt még nem sikerült alkalmazni őket.
Fontos célkitűzésként említette az iskolai erőszak visszaszorítását, ezen felül mérni szeretnék a diákok és a pedagógusok teljesítményét, utóbbiak esetében azt is szeretnék ellenőrizni, hogyan látják el feladataikat.
A közeljövőben tervezik, hogy felülvizsgálják a minősítési rendszert, valamint a tankerületi fenntartói struktúrát is.
A miniszter szerint azt is meg kell vizsgálni, szükség van-e annyi iskolára, mint amennyi most van az országban; jól működhet-e például egy olyan intézmény, ahol egy évfolyamra mindössze nyolc diák jár.
Emellett infrastrukturális fejlesztéseket is terveznek iskolaépületek felújításával, tornacsarnokok építésével, az informatikai eszközellátottság javításával.
Kitért arra is, a 2020-ban felmenő rendszerben bevezetett Nemzeti alaptantervhez egyelőre nem nyúlnak hozzá.
Beszélt a pedagógusbérekről is: azokon egyértelműen javítani kell, de mint fogalmazott, ez „nem elhatározás kérdése”, hanem a gazdasági helyzettől függ, ezért nem is ígér semmit.
Kifejtette, szerinte a tanárok társadalmi megbecsültsége nem csak az anyagiaktól függ, azon elsősorban a pedagógusok javíthatnak saját teljesítményükkel, sikereikkel.
A tanárok év eleji, több hónapig tartó polgári engedetlenségi akcióival kapcsolatban azt mondta, azt a fogalmat, hogy polgári engedetlenség, a magyar jog nem ismeri.
Ugyanakkor szerinte az oktatás nincs olyan súlyos helyzetben, hogy tömeges polgári engedetlenségre kerüljön sor, az „egyszemélyes akciókat” pedig nem tudja értelmezni. Hozzátette, összességében fegyelmi kérdésként tekint az ilyen akciókra.
A szakszervezetek által szervezett sztrájkkal kapcsolatban pedig továbbra is a hatályos jogszabályokat fogják érvényesíteni.
A Kulturális Bizottság kormánypárti többsége meggyőzőnek találta Pintér Sándor terveit, ezért támogatták is miniszteri kinevezését.
Magyar Tudat
Egy másik szintén új miniszteri nyilatkozat tegnap:
„”” Rogán Antal:
A titkosszolgálatoknak fel kell lépniük az ország biztonságát veszélyeztető
„háborús propaganda” ellen „””
Kiváncsi leszek, mert a net (is) valóban tele van ezzel a vonallal.
Valójában a legöregebb kormánytagnak max 40 évesnek kellene lennie,
illetve minden felső vezetőnek is.
Ugyanis ez a korosztály már nem égett meg a ránk kényszerített szovjet rendszer alatt,
arról csak a szüleik és a tankönyvek mesélhetnek, szerencsére akkor ők még nem éltek.
Az ennél idősebbek alkalmatlanok a legfelsőbb vezetésre, lehetnének pl múzeum igazgatók,
sport menedzserek, vállalkozók ….. a lényeg, hogy semmi politika.
Van aki visszasírja a Kádár rendszert, elfelejtve, hogy pont ezt szenvedjük ma.
Magyarország sem volt független, tömegek érezték magukat jól a munkahelyükön
mert ott hasznos tevékenység nem volt, csak a lógás (kivéve sebész, pilóta .. stb),
az állam folyamatos kölcsönökből tartotta fent ezt az „operettet”, a diktatúrát, ahol
senki nem kényszerült komolyabb önfenntartásra, hiszen könnyű volt lakáshoz,
ételhez jutni egészen addig, amíg be nem következett a logikus csőd, amit
óriási szerencsével úsztunk meg az utcsó pillanatban a Németh kabinet révén.
1948 és 1988 között a magyar-német fasizmus után a szovjet kommunizmus is
újra elvette tőlünk egy szabadon élhető demokrácia lehetőségét.
Azt nem tanultuk meg, így nem is gyakorolhattuk és még ma sem tudjuk milyen az,
csak azok az emberek akik a nyugati világban dolgoznak már évek óta.
Az EU tagság (2004. V.1.) és a Schengen -i határok (2007.) alanyi jogon jár nekünk.