Fülembe csendül egy nóta még,

Ott szunnyadott már a szívembe rég.

A dajkanóták emléke kél,

Egy árva népről bús dalt regél.

A hársfák lombja szomorúan rezdül,

Lassú sóhajtás száll, miként a szél.

Hazámba vágyom, Duna-Tisza partja vár,

Szebb ott az álom, szebben dalol a madár.

Csak most születtem, most érzem én,

Csinált a jókedv, nem igaz e fény.

Latorca partján a nóta más,

Leányok ajkán galambsírás.

Legények ajkán csatakürtök hangja,

Sodor mint orkán, vihar, zokogás.

/Hazámba vágyom, Duna-Tisza partja vár.

Szebb ott az álom, szebben dalol a madár.

(Dalszöveg)

Rákóczi megtérése – Miklóssy József előadásában…

Szócsinné Vitéz Léber Ottilia

Magyar Tudat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük