Recsken született 1956, a forradalomból pedig az 1990-es rendszerváltoztatás. Ez ma Recsk legfontosabb üzenete – jelentette ki Hende Csaba a recski büntetőtábor megszüntetésének 60. és a Recski Szövetség megalakulásának 25. évfordulóján az ÁVH által működtetett egykori munkatábor helyén kialakított emlékparkban tartott megemlékezésen szombaton.
A honvédelmi miniszter szavai szerint ha az eszmének látszó gondolatficamok mögé tekintünk, egy profi módon kiépített gengszterhálózatot látunk, amely idegen fegyverek segítségével magához ragadta a magyar államot.
„Recsk borzalmait csak az ember tudta túlélni. Recsken is meg lehetett és meg kellett maradni embernek” – fogalmazott. A nemzet minden közösségéből, társadalmi osztályából és politikai családjából voltak itt rabok. Recsken bizonyos értelemben új nemzet született. A táborba zárt kisgazda szót értett a ludovikás tiszttel és a szociáldemokrata hírlapíróval, szót értett a katolikus a reformátussal – mondta Hende Csaba.
Hangsúlyozta: soha, semmilyen formában nem igazolhatjuk a gyilkosokat, nem mondhatjuk a létező szocializmusra, hogy emberhez méltó rendszer lett volna. Elítélünk és megvetünk minden diktatúrát, amely embereket gyilkol – tette hozzá.
„Recsk ugyanolyan gyászhelye az ezeresztendős magyar történelemnek, mint a muhi puszta, a mohácsi mező, a doberdói fennsík, a Don-kanyar” – mondta a honvédelmi miniszter.
Krasznay Béla, az idén 25 éves Recski Szövetség elnöke felelevenítette: míg 1988 őszén több százan alakították meg a szövetséget, ma már csak 18-an élnek. Mint elmondta, céljuk az volt, hogy segítsék azokat, akik végigszenvedték a tábort és az azt követő éveket. Ma már viszont főként a fiatalságot szeretnék bevonni a munkájukba, hogy ők is lássák: „hová jut az az ország, amelynek irányítása idegenszívű emberek kezébe kerül”.
magyartudat.com
Soha nem merülhetnek feledésbe az ott történt borzalmak. Egyben egyetértek az idegen gondolattal: hetediziglen kell büntetni az egykori kínzók leszármazottait.