Robert Fico szlovák kormányfő részt vesz azon az emlékünnepségen, amelyet május kilencedikén Moszkvában tartanak a második világháború befejezésének hetvenedik évfordulója alkalmából.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nyilatkozatára hivatkozva szerdán több vezető pozsonyi lap számolt be erről.
Robert Fico szlovák miniszterelnök, valamint Andrej Kiska államfő a moszkvai ünnepségeken való részvételének illetve távolmaradásának esélyeivel néhány hete kezdett foglalkozni a szlovák média, s a téma azóta visszatérőnek számít a pozsonyi lapokban.
A témával kapcsolatban az orosz diplomácia vezetője kedden a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek egyebek mellett azt mondta: a májusi megemlékezésre a cseh államfőt, a szlovák kormányfőt és a ciprusi elnököt is várják. Szerdán, Lavrov bejelentése mentén, a – tervezett kormányintézkedésekről gyakran elsőként beszámoló – független pozsonyi Pravda valamint a liberális Sme is foglalkozott a szlovák kormányfő a megemlékezésen való részvételével.
Mindkét szlovák újság többé-kevésbé kész tényként kezelte Robert Fico kiutazását, ugyanakkor írásaikban rámutattak: a kormányhivatal nem hozott nyilvánosságra végleges döntést arról, hogy a kormányfő részt vesz-e a megemlékezésen. Ez a tény illeszkedik Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter múlt hét pénteki – a visegrádi négyek (V4), az Északi Tanács (NC) és a balti államok (B3) magas-tátrai csúcstalálkozóján tett – azon kijelentéséhez, miszerint: az ügyben a legfelsőbb szinteken folyik az egyeztetés, de még nincs döntés.
Nem vesz részt viszont a moszkvai ünnepségen az Oroszországot az ukrajnai helyzettel kapcsolatban korábban többször is kritizáló Andrej Kiska szlovák államfő, aki távolmaradását szerdán jelentette be.
Kiska döntése viszonylag hosszú fontolgatás után született meg. Az államfőnél a közelmúltban a moszkvai ünnepségen való részvétel ellen és az mellett is lobbiztak, az elnök a témával összefüggésben két közéleti személyiségek illetve politikusok által aláírt levelet is kapott, az egyik távolmaradást ajánlott, a másik pedig részvételét kérte, írja Spavy Pravda.
magyartudat.com
A volt Szovjetuniónak ez a hazájuk felszabadítása volt
a náci-hitleri németektől és azok Berlinig kergetése.
Azért ez nagy dolog volt, nekünk ilyen hasonló sincs.
Sőt, örülhetünk, hogy a horthy-korszak nem tartott
tovább, mert akkor már Magyarország sem lenne,
területét szétosztották volna a környező országok
között és egy igen kis létszámú (maradék) néptörzs
lennénk szétszóródva itt és a világban.
(tömegesen meg sem születtünk volna … )
Vagyis fura módon, pont Sztálinéknak köszönhetjük
az ország fennmaradását, mert mi csak szétziláltuk
folyamatosan (félelmünkben ?)
„kicsit savanyú, de a miénk” (Tanú)
Csak volt és egyszer lesz (a „Tanú” mondatra)