A nemzeti öntudatnak, a magyar nemzet iránti elkötelezettségnek és az elszántságnak nyoma sem volt a tegnapi román – magyar meccsen. A szövetségi kapitány gyenge érvekkel mentegetőzik.
Egervári Sándor, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya szerint a péntek esti világbajnoki selejtezőn a románoktól elszenvedett 3-0-ás vereség alkalmával néhány futballista nem tudott megbirkózni az atmoszférával.
„Nem szeretném, ha magyarázkodás lenne, nem is bontanám ki az okokat, de ilyen hangulatban sok játékosom nem lépett még pályára. A román csapat lényegesen jobban játszott, mint Budapesten, gyakorlatilag ugyanazok a futballisták most teljesen másképp teljesítettek, mi pedig lényegesen gyengébbek voltunk” – nyilatkozta a szakember a találkozót követő sajtótájékoztatón.
Hozzátette: a második percben kapott gól döntően befolyásolta a mérkőzést, mint mondta ez „mélyre tolta a csapatot, mélyebbre, mint kellett volna…” Egy újságírói kérdésre reagálva ugyanakkor elmondta: az együttessel szemben nem lehet megkérdőjelezni, hogy előrelépett az elmúlt három évben, kapitánykodása ideje alatt.
„Nagyon sajnálom, hogy a velünk szimpatizálóknak, az ide utazó szurkolóknak és az otthon ülőknek csalódást okoztunk, kedden egy észtek elleni győzelemmel kárpótolnánk őket, ha lehet” – mondta Egervári az MTI-nek.
Nem titkolta csalódottságát természetesen Dzsudzsák Balázs, a válogatott csapatkapitánya sem: „Szeretném megköszönni a szurkolóknak, hogy ennyien eljöttek és így buzdították a csapatot. Nagyon nagy csalódást okoztunk nekik, nem tudom hogyan fogjuk kárpótolni őket, de azon leszünk, hogy egy picit szépítsünk majd ezen a dolgon. Ugyanakkor tudom, hogy ezt nem lehet, hiszen nekik ez volt a mindent vagy semmit mérkőzés, hogy ha utolsók vagyunk a csoportban, de itt nyerünk, akkor is náluk olyan, mintha továbbjutottunk volna. Itt csalódások sora ért most bennünket.”
A Dinamo Moszkva szélsője elmondta: sajnos sok egyéni hiba volt a mérkőzésen, ráadásul szerkezetileg is „úton voltak” a játékosok, túl nagy területet hagytak a románoknak, amit ők ki is használtak. Ugyanakkor ő is elmondta, hogy a második percben kapott gól sokkolta az együttest, ezzel pedig „embereket lehet elveszteni”.
„Most vállalnunk kell mindenféle támadást, és csöndben kell maradnunk, mert amit mondanak, arra nincs válasz” – mondta Dzsudzsák, aki újságírói kérdésre hozzátette, nem lenne meglepődve, ha az észtek elleni keddi összecsapáson alig lenne néző a Puskás Ferenc Stadionban. A vb-selejtezők hátralevő részével kapcsolatban elmondta, a kötelező mérkőzéseket – Észtország és Andorra ellen – hozni kell, ráadásul most már Hollandiából is el kellene hozni egy pontot.
A második percben hatalmasat hibázó Guzmics Richárd szintén nehezen talált szavakat a történtekre: „Nagyon nagyot hibáztam, sajnos nem tudom semmissé tenni. Azt beszéltük meg, hogy az első percekben próbáljuk meg átívelni a középpályájukat, ezt akartam tenni, de belsővel rosszul találtam el, ha bárhogy máshogy belerúgok egy jó nagyot, és kimegy a stadionból, az sem baj. Sajnos rosszul találtam el, ez pedig döntően befolyásolta a mérkőzést.”
Némi meglepetésre Korcsmár Zsolt ezúttal a középpályán kapott lehetőséget, ám mivel a hazaiak a 31. percben már két góllal vezettek, Egervári Sándor taktikai okok miatt lecserélte a játékost, aki ráadásul sárga lapjai miatt nem szerepelhet majd kedden az észtek ellen.
„Taktikai lépés volt, amit elfogadtam. Sok volt a sérültünk, a szakmai stáb pedig így látta a legjobbnak, sajnálom, mert maradt még bennem, úgy érzem, jobb teljesítményre lettem volna képes. Nagyon csalódottak vagyunk, de szeretnénk ezt a két hetes időszakot egy keddi győzelemmel zárni.”
A magyar válogatott hét fordulót követően a harmadik a D csoportban, két ponttal lemaradva a román csapat mögött. A románok kedden a törököket, a magyarok pedig az észteket fogadják, utóbbi gárda közel állt pénteken a bravúrhoz, ugyanis hazai környezetben a hollandok ellen értek el 2-2-es döntetlent, úgy, hogy a vendégek az utolsó pillanatban egyenlítettek.
Mindez azt vetíti előre, hogy a magyar válogatottnak három nap múlva is rendkívül nehéz dolga lesz.
Volt idő, amikor a magyar válogatott futballistáknak legalább ennyire nehéz dolga volt. Farkasszemet néztek az ellenséggel és végtelen elszántsággal, a magyar győzelembe vetett hittel küzdöttek a nemzet megbecsüléséért és képesek voltak megmutatni a világnak, hogy a kisemmizett, törpére zsugorodott kis országunk nagy dolgokat képes végrehajtani.
Nem volt magas technikai felszereltség, a játékosok jövedelme sem csusszant a csillagos égbe, idegen játékosokról, edzőkről pedig szó sem lehetett. Nem is volt idegenekre és puccos felszerelésre szükség. A magyar válogatott 1950 és 1954 közötti időszakban ezek nélkül is tartotta a leghosszabb idejű veretlenségi sorozatot: 30 mérkőzésen nem szenvedett vereséget. A legendás angol – magyar meccsről már nem is beszélve. Aztán valami megváltozott: 1986 óta magyar csapat egyetlen nagyobb nemzetközi labdarúgótornára sem jutott ki.
Az Arsenal FC a mai napig a királnőért küzd, a brazilok a nemzetért és nem riadnak meg ellenfeleiktől. Még az égiek segítségét is kérik, a siker számukra nem kérdés. A magyar válogatott futballisták vajon miért küzdenek?
Érdemes megjegyezni, hogy nemzeti csapatunk, a Ferencváros játékosai között egyetlen magyar sincs. Meddig romboljuk még ezt a legendás hagyományokat megélt sportot?
magyartudat.com
