Bukarestnek hirtelen eszébe jutottak aranytartalékai, amelyeket 1916 decemberében az Orosz Birodalom raktárába helyeztek át. 

A románok 4 milliárd eurós kártérítést követelnek az oroszoktól. 

Moszkva azonban úgy véli, hogy Sztálin és Hruscsov mindent maradéktalanul kifizetett.

Valerij Kuzmin romániai orosz nagykövetet beidézték az ország külügyminisztériumába, miután kijelentette, hogy lekerült a napirendről az első világháború idején Moszkvába szállított román „aranytartalék” problémája. 

A románok felháborodtak. 

Kifejtették a nagykövetnek, hogy a közös román-orosz közbizottság tovább dolgozik, többek között az arany visszaszolgáltatásának kérdésével is foglalkozik. 

Valerij Kuzmin viszont megígérte, hogy eljuttatja az információkat hivatalosan Moszkvának.

A spanyolok soha nem emlékeztek az aranyukra

Borisz Ovszjannyikov történész, Ph.D. elmondta , hogy Oroszországnak Románia nélkül is van elég rendezetlen „arany” problémája, amelyeket a bolsevikoktól örököltek. 

Például az Orosz Birodalom „aranytartalékának” mintegy harmadának, az úgynevezett „Kolcsak” aranynak a sorsa, amelyet Kolcsak hadseregének 1919-es veresége után Japánba és Mandzsúriába exportáltak, még nem tisztázott Varsó azt állítja, hogy az 1940-es években a háború előtti Lengyelország „sárga” fémkészletének körülbelül egyharmada Moszkvába került, miután Nyugat-Ukrajnát, Nyugat-Belorussziát és Vilnius régiót a Szovjetunióhoz csatolták.

A „Kolcsak aranyát” átvitték Szibérián Fotó: oper-1974.livejournal.com

A szerb monarchisták nagy követeléseket tettek, miután Németország és Olaszország elfoglalta Jugoszláviát. Különösen azt állították, hogy egy héttel az 1941 tavaszi fasiszta agresszió előtt az ország akkori vezetője, Dušan Simović tábornok állítólag Sztálinnak adta át a jugoszláv „aranytartalék” mintegy 70%-át tárolásra.

Azt pletykálták, hogy Hruscsov az 1960-as évek elején Jugoszlávia akkori vezetőjével, Josip Broz Titóval teljes mértékben egymásra talált .

Van egy történet Spanyolország „aranytartalékairól” is (kb. 40 tonna), amelyet 1936-ban Moszkvába vittek, és Sztálin parancsára „befagyasztották” Madrid frankói általi elfoglalásának előestéjén. Így Spanyolország kénytelen volt fizetni a nagylelkű szovjet katonai segítségért. Az arany evakuálásának egyik kezdeményezője Dolores Ibarruri volt , aki a Spanyol Kommunista Pártot vezette.

Ovsyannikov történész szerint az elmúlt 80 évben a spanyolok soha nem gondoltak az aranyukra. 

Még Franco tábornok sem vetette fel ezt a témát, láthatóan a diktátor nem szerette és tartott is annyira a kommunistákat.

Ibarruri felajánlotta Sztálinnak,
hogy fogadja el Spanyolország „aranytartalékát”. Fotó: russiainphoto.ru

Trockij aranyat akart adni a román proletariátusnak

1916 nyarán Románia az antant oldalán lépett be az első világháborúba. De a következő hónapok eseményei megmutatták, hogy ez a döntés finoman szólva is meggondolatlan volt. Romániának, mivel földrajzilag „beszorult” az ellenfelek – Ausztria-Magyarország és Bulgária – közé, esélye sem volt az élvonal megtartására.

1916 őszén az ország nagy részét – Havasalföldet a németek és szövetségeseik elfoglalták. Csak az ország északkeleti részén fekvő Moldova történelmi régiója maradt a hatóságok ellenőrzése alatt.

A király, a parlament és a kormány Golden Front – Iasi városába menekült. A román államiság maradványainak megmentésére II. Miklós félmillió katonát küldött a Dunához.

A jászvásári német invázió veszélye arra kényszerítette a Román Nemzeti Bankot, hogy elgondolkozzon az ország „aranytartalékának” biztonságáról. Az első arannyal megrakott vonatot 1916 decemberében küldték Moszkvába.

A februári forradalom után a fronton zűrzavar és ingadozás támadt, így a románok felgyorsították az értékek kiürítését. 

A második lépcső 1917. július 27-én indult útnak. 

A zavargások által elárasztott egész Oroszországon keresztül a románok csodálatos módon 93,5 tonna aranyrudat szállítottak. 

Az iratok szerint ez a vagyon a román királyi családé, a romániai zsidó közösségé és a Marmorosh Bank tulajdona volt.

Moszkvába az aranyon kívül ékszereket, festményeket, ókori ikonokat és könyveket, a Román Akadémia és a királyi család archívumait, a Nemzeti Bank letéteit, valamint kolostorok vagyonát és néhány kimenekítendő magánszemélyt küldtek

– tette hozzá a történész és író Tatyana Pokivailova.

A szakértők szerint a második szint költsége összesen mintegy 6 milliárd dollárt tett ki. Lehetséges, hogy az értékek egy része útközben „eltűnt”. De a rakomány nagy része 1917. augusztus 3-án elérte Moszkvát. Az aranyat azonnal elhelyezték a Kreml Gyémánt Alapjának raktárában. Sztálinnak valóban szüksége volt pénzre az iparosításhoz Fotó: mikle1.livejournal.com

Miután a Lenin és Trockij vezette bolsevikok hatalomra kerültek Oroszországban, Petrográd és Bukarest viszonya meredeken megromlott. 1917. december 7-én a román csapatok illegálisan bevonultak Besszarábiába. 1918. január 13-án pedig a Népbiztosok Tanácsa rendeletet adott ki a Romániával fennálló diplomáciai kapcsolatok megszakításáról.

Lenin és társai „a román oligarchia számára sérthetetlennek” nyilvánították a Királyság aranyalapját, és megígérték, hogy átruházzák a román népnek.

Lev Trockij szerint a román proletariátusnak és hadseregnek le kellett vetnie az oligarchák igáját. De a kommunisták eme reményei nem váltak valóra. A „szovjetek román-besszaráb szocialista kormánya”, amelynek a bolsevik Chicherin és Ornatsky aranyat javasolt adni, nem tartott sokáig.

Nem igazán tisztázott Románia aranytartalékának további sorsa.

Az arany is elpárologhat

1923-1924-ben először végeztek leltárt a Kremlben, amely során egy elképesztő tényre derült fény. A kamrák zárait nem törtek fel, a plombákat nem rongálta meg senki. De a román arany határozottan elpárolgott a Golden Front szerint. Ehelyett sok szemetet találtak – molyfalta bundákat, papírdarabokat bankjegyekhez és még alumíniumkanalakat is.

Egy másik változat szerint Constantin Diamandi román nagykövet Joseph Boyle és George Hill brit ügynökökhöz fordult segítségért . 1917 decemberében állítólag sikerült visszavinniük az aranyat Jászvásárba. A román történészek azonban úgy vélik, hogy 1918 nyarán a bolsevikok értéktárgyakat küldtek Kazanyba. Miután Oroszország akkori legfelsőbb uralkodója, Kolcsak admirális kezébe került, az arany „elveszett” a polgárháború tüzében.

Ezenkívül az alapokból felvett 10 millió rubelt a „román forradalom finanszírozására” lehetett fordítani – létezik a Népbiztosok Tanácsának megfelelő, 1918. január 19-i rendelete. Moszkva a „román pénztárcából” térítette meg a kiadásait.

Sztálin visszaadta a románoknak a kincsek egy részét?

A románok soha nem feledkeztek meg a Moszkvába vitt értékekéről. Az archívumból származó műkincsek és iratok egy részét a sztálini rezsim 1934-1935-ben visszavitte Bukarestbe. De az „aranykérdést” akkor nem érintették. A második világháború után vetette fel a szocialista Románia kormánya. 

Bukarest érvelése „elpusztíthatatlan” volt – mivel a román nép megdöntötte az „oligarchákat”, megkapta a Lenin által megígért aranyalap jogát.

Moszkva nem volt különösebben lelkes, hogy lefizesse szövetségesét. De 1956-ban a Szovjetunió Nyikita Hruscsov parancsára festménygyűjteményt és mindössze 33 kg aranyat adott át Romániának.

Nicolae Ceausescu , a Román Kommunista Párt főtitkára jól ismerte az „aranytartalék” eltűnésének történetét. Időnként azzal a kérdéssel zaklatta Leonyid Brezsnyevet : mikor adod vissza? Ehelyett a szovjet diplomaták az első világháború alatt felhalmozott adósságaikra emlékeztették a románokat. A vagyoni igényeket kölcsönös elszámolások útján javasolták rendezni.

A Szovjetunió összeomlása után Románia ismét az arany átadását követelte. 

De 2008-ban Bukarest pusztán szimbolikus összeget kapott Moszkvától – 12 aranyat, amelyek össztömege 77 gramm.

Az elnökök akarták kitalálni

A két elnök – Vlagyimir Putyin és Ion Iliescu – döntésével létrehozott kétoldalú bizottság utolsó ülését 2019-ben Moszkvában tartották, és az értékek Romániába történő visszaszállításának mechanizmusát és eljárását tanulmányozták 1936-ban és 1956-ban.

De a románok követelik a sajátjukat.

Amikor az aranyunkról beszélünk, akkor elsősorban a Román Nemzeti Bank aranyáról beszélünk. Ezen a papíron minden dokumentum megvan, azokat átadták az orosz félnek, és az oroszok, ha jól tudom, egyetértettek abban, hogy ezek az iratok eredetiek. A megbízás célja az arany sorsának nyomon követése dokumentumok szerint. A legfontosabb az a tény, hogy az „aranytartalékot” áthelyezték Moszkvába. Ez nem csak a mintegy 90 tonnás fémrészre vonatkozik, hanem egyéb kulturális és vagyoni javakra is

– mondta el a bizottság román részről tagja, Vasile Buga történész. Ceausescu soha nem feledkezett meg a román aranyról Fotó: vnnews.ru

A szakértők szerint a Kreml hajthatatlansága könnyen magyarázható: a román arany már régen eltűnt a Gyémánt Alapból. 

Nagyon valószínű, hogy a polgárháború alatt kifosztották, vagy Sztálin megengedte, hogy felemelkedjen a szovjet hadiiparban, és talán Hruscsovban – kolhozok vagy kukorica számára.

Gennagyij Charodejev

Magyar Tudat

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás