Románia és Moldova elfoglalhatja a Dnyeszter-melléket – és Oroszország nem fog tudni tenni semmit.
Az el nem ismert Hegyi-Karabahi Köztársaság után, az elkövetkező néhány évben sőt hónapban a Dnyeszter-mellék elveszítheti státuszát, és visszakerül Moldova fennhatósága alá.
Gevorg Mirzajan, az orosz kormány mellett működő Pénzügyi Egyetem tömegkommunikációs és médiaüzlet főosztályának docense elmondta: figyelembe véve, hogy ebben a térségben mennyire korlátozottak Oroszország lehetőségei, Moszkva nem lesz képes valamennyire is útját állni ennek a folyamatnak.
A Nyugat-barát Maia Sandu győzelme a szocialista Igor Dodonnal szemben nehéz helyzetbe hozta a Kremlt. Sandunak román útlevele van.
Románia pedig az az ország, amely Moldovát, megfosztva függetlenségétől, a maga részévé akarja tenni.
A politológus véleménye szerint Sandu mentoraitól kapott néhány „értékes útmutatást”. Ezek egyike az a kívánság, hogy az oroszokat tereljék bele a „dnyeszter-melléki kelepcébe”.
Sandu megpróbálhatja destabilizálni a helyzetet a Dnyeszter-melléki Moldáv Köztársaságban (PMR – [1]), és ezzel Moldovát mélységes politikai válságba, sőt háborús konfliktusba is sodorhatja Oroszországgal.
A szakértő felhívta a figyelmet, hogy Sandunak ehhez először többséget kell szereznie a moldovai parlamentben. Ezzel összefüggésben Moszkva már beletörődött abba, hogy Kisinyov az Európai Unió befolyási övezetéhez tartozik.
És ha Sandu „a moldovai ökröt bevezeti a román istállóba” (2), ez ellen Oroszország semmit sem fog tudni tenni” – közli a „Topkor” oroszországi információs kiadvány.
A szakemberek arra felhívják a figyelmet, hogy Oroszország, ha nagyon akarná, se tudna tenni semmit a Dnyeszter-mellék nyílt elfoglalása ellen.
A Nyugat igencsak érdekelt Oroszország meggyengítésében. Éppen ezért bizonyosan nyíltan síkraszáll majd a Dnyeszter-mellék fölötti moldovai szuverenitás helyreállításáért, amihez minden szükségeset megad. És ha feltesszük is, hogy önmaga Moldova nem rendelkezik ahhoz kellő erővel, hogy a Dnyeszter-melléket visszaterelje ellenőrzése alá, ehhez a lehetőségei a NATO-tag Romániának megvannak
– hangsúlyozza a szakértő.
Az elemzők hangsúlyozzák, hogy aktívan tart az egyoldalúan kikiáltott köztársaságok felszámolásának a folyamata.
Így nagy a valószínűsége annak is, hogy a közeljövőben hadműveletek kezdődnek Ukrajna keleti részén is.
Megjegyzések:
(1) A Dnyeszter bal partján, egy keskeny területsávon helyezkedett el, 1924 és 1940 között a moldáv autonóm szovjetköztársaság, amely Ukrajna része volt.
Miután a szovjet kormány ultimátuma nyomán 1940. június végén Románia kénytelen volt kivonulni az általa 1918 óta megszállt és annektált Besszarábiából (és ott megalakult a moldáv szovjetköztársaság) az addig Ukrajnához tartozó autonóm köztársaság területét hozzácsatolták a frissen megalakult Moldáv Szovjetköztársasághoz. (Kárpótlandó Ukrajnát a területi veszteségért, Besszarábia addigi területeiből lenyesték és Ukrajnához átcsatolták Észak-Bukovinát, illetve „Dél-Besszarábiát”).
(2) Allegória. Az ősi moldovai címerben vörös alapon arany ökörfej látható, félholddal és csillagokkal.
Úgy tartják, hogy ez Moldova legnagyobb uralkodójának, a mi Mátyás királyunkkal nagyjából egy időben uralkodó III. István (Stefan cel Mare) nagyfejedelemnek volt a címere.
Az ökörfejes címer a moldovai függetlenség és önálló államiság jelképe mindmáig, olvasható itt.
Csikós Sándor
Magyar Tudat
