A KDNP nevében Pálffy István frakciószóvivő közleményében azt írta: sajnálatos, hogy a volt államfő előadásában arról beszélt, hogy mire alapozhatjuk “az unióban elfoglalt autonómiánkat”.
A párt frakciója leszögezi, hogy az alaptörvény szerint “Magyarország független jogállam, amely az Európai Unióban az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja”.
Mi tehát nem autonómiát akarunk az unión belül, éppen ellenkezőleg – közös jogérvényesítést a tagállamokkal. Amikor elutasítunk bizonyos, az európai intézmények által erőltetett voluntarista politikai-gazdasági megoldásokat, nem autonómiát építünk, hanem a szubszidiaritás alapján érvényesítjük jogainkat.
A KDNP képviselői remélik, hogy Sólyom László kijelentése csak nyelvbotlás.
Sólyom László vasárnapi előadásában az EU-hoz való viszony kapcsán emlékeztetett arra, hogy az 1990-es évek elején az Európához visszatérés eufóriája nem maradt a szavak szintjén: “mindenki megpróbált viselkedni”.
A közösségben elfoglalt hely pedig döntően rajtunk múlik – tette hozzá a volt alkotmánybírósági elnök, aki arra is felhívta a figyelmet: a negyedik alkotmánymódosítás európai fogadtatása Magyarország és az uniós értékek viszonyáról szól.
Sólyom László különösen a jelentését vesztett jobb-baloldali szembenállást, a fősodor harcmodorát, a “ki kit győz le” logikáját kárhoztatta.
Mint mondta: ugyanúgy értelmetlen ma Magyarországon diktatúráról beszélni, mint ahogy a 2010 előtti két évtizedet tévelygésnek minősíteni. Az összefüggésekből kiragadott részletek helyett rendszerszemléletű, a fenntarthatóságot szem előtt tartó gondolkodásra van szükség. (Az MTI alapján)
Nos, örvendetes, hogy Sólyom László elismeri, nincs diktatúra nálunk. Ám, azzal, hogy a 2010 előtti két évtized tévelygés volt, a magam részéről egyetértek. Tévedés volt a túlzott privatizáció, a piac idejekorán való kinyitása, tévedés volt feltételezni, hogy a pártállam 1990-ben hatalmukat vesztett képviselői feladják korábbi uralmi törekvéseiket. A jobb és baloldali szembenállás pedig csak a megnevezést tekintve tekinthető jelentését vesztettnek, hiszen a hatalmi tébolyban szenvedő úgynevezett baloldal sorozatos nemzetközi támadásai világosan mutatják, hogy a posztkommunisták nem vállalják a közös értékeket a polgári oldallal. Önmagában az, hogy az egyes pártok versenyhelyzetben vannak és győzni szeretnének, nem kóros jelenség, hanem a demokrácia lényege. Kár, hogy Sólyom ezt nem érti, és még inkább kár, hogy a magát demokratikusnak kikiáltó csoportok ebben a versenyben nem ismernek szabályokat, s hiányzik belőlük a versenytársak tisztelete, ami szintén a demokrácia lényegéhez tartozik.
dr. Surján László
magyartudat.com
Kapcsolódó:
Torgyán József : az 1947. december 31-i tulajdoni állapotokat kellene visszaállítani a birtokviszonyok tekintetében
Mintegy száz párt működik Magyarországon
Cél az ügyfélellenes magatartás és az “Ultraliberális irány” felé történő elmozdulás visszaszorítása
Gazdasági, politikai és ideológiai okai vannak a Magyarország elleni támadásoknak
