A Külügyminisztérium felszólítja Szudánt, hogy vonja vissza a Meriam Jahíja Ibrahimra kiszabott halálos ítéletet, és a nemzetközi emberi jogi egyezményekben vállaltakkal összhangban tartsa tiszteletben a vallásszabadságot érintő alapvető emberi jogokat.
A szaktárca ezt szerdán közölte az MTI-vel.
Az általános mozgósítás ideiglenes felfüggesztését és elnapolását jelentette be Valerij Luncsenko kormányzó Kárpátalján, ugyanakkor információink szerint 800 családos magyar férfi kapta meg múlt héten a behívót.
A családok kétségbe vannak esve, mivel a katonai szolgálat ott ketyeg a fejük felett.
Szökés, elrejtőzés, szolgálat megtagadás nem lehetséges, mivel azzal a férfiak a saját családjuknak ártanának.
Kárpátalja megye kormányzója a bevonulások felfüggesztését „elnökválasztás zavartalan lebonyolítása érdekében” kérelmezte az ukrán fegyveres erők vezérkarától, amely 2014. május 16-án rendelte el a behívások elkezdését.
A vezérkar külön utasításáig Kárpátalján szünetel a katonai behívók kézbesítése és a sor-, valamint hadkötelesek alkalmassági vizsgálata írták a kárpátaljai hírportálok.
A jelentés szerint a mozgósítás folytatásáról a katonai hatóságok idejében tájékoztatják majd az érintetteket, akiknél a behívó múlt hét óta kint van.
Kárpátaljáról a tervek szerint mintegy 2500 sorköteles fiatalt és tartalékos tisztet hívnak be az ukrán hadseregbe az idei tavaszi sorozás május-júliusi időszakában. A sorozás a 18-25 év közötti férfiakat és azokat a 30 év alatti tartalékos tiszteket érinti, akik egyetemi tanulmányaik során katonai képzésben is részesültek, és tiszti rendfokozatot kaptak.
Kárpátalján a megyei hadkiegészítő parancsnokság adatai szerint több mint 46 ezer sorkötelest tartanak nyilván, közülük hétezren kaptak alkalmassági vizsgálatra szóló behívót, és mintegy négyezren már átestek az egészségügyi vizsgálaton.
Hétfőn Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, miniszterelnök-helyettes és Vejkey Imre kereszténydemokrata országgyűlési képviselő a tárca azonnali fellépését kérte a hitehagyás miatt a közelmúltban halálra ítélt állapotos szudáni nő ügyében.
A 27 éves nő közben megszülte gyermekét a börtönben.
A Külügyminisztérium közleményében határozott aggodalmának adott hangot az ítélettel kapcsolatban, mint írták, álláspontjuk szerint a vallásszabadság mindenkit megillető általános emberi jog, amelyet a világ minden táján meg kell védelmezni.
Kitértek arra, hogy a tárca demarsot (szóbeli figyelmeztetést) adott át Szudán bécsi nagykövetségének, az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikával foglalkozó nagyköveti bizottságának hétfői brüsszeli ülésén pedig Magyarország nagykövete soron kívül felvetette a kérdést. Felszólalásában elmondta, hogy a magyar kormány a legmagasabb szinten foglalkozik az üggyel, és a genfi magyar ENSZ-nagykövet is hasonlóképpen járt el az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatalánál.
Jelezték: a Külügyminisztérium folyamatosan figyelemmel kíséri az eseményeket, és határozottan kiáll a szabad vallásgyakorlás mellett.
A fiatal nőre a Szudánban hatályos iszlám jog, a saría alapján május 15-én ítélték kötél általi halálra. Meriam Jahíja Ibrahim ügye hatalmas felháborodást váltott ki világszerte. Több ország, köztük Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok is elítélte a bíróság döntését.
Az Amnesty International jogvédő szervezet a nő azonnali szabadon bocsátását kérte. Korábban a szervezet azt közölte, hogy az asszonyt húsz hónapos fiával együtt tartják fogva a Kartúm szomszédságában található Omdurman női börtönében. Az Amnesty International szerint Meriam Jahíja Ibrahim az anyja után ortodox keresztényként nevelkedett, muzulmán apja ugyanis nem élt a családdal. Később egy dél-szudáni keresztény férfihoz ment férjhez.
magyartudat.com
Érdekes az emberi ítélkezés. Nemrégiben az egykori műsorvezető azt harsogta, hogy Kárpátalján kevés magyar él, minek foglalkozni velük. Most a külügyünk egy szudáni asszonyért harcol, ami nem lenne baj, ha elsődlegesen a magyarok érdekeit néznék. A ma 800 családos férfit holnap több követheti, s magyarok lévén nyilván nem egy kényelmes szobában a monitor előtt töltik majd idejüket…
1991-ben Kárpátalja népszavazáson döntötte el, hogy autonóm területként kíván élni. Azt, hogy az ukránok figyelembe sem vették, még megértem, de, hogy a magyar kormányok sem, azt már nehezebben. A nemzeti együttműködés kormányának jó lenne már kimondania, hogy a kormány melyik nemzettel is működik együtt, ha már a magyarral nem akar.