A gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságának tekintetében sérült a magyar államot beperlő vallási közösségek gyülekezési és egyesülési szabadsága azáltal, hogy az új egyházjogi törvény megfosztotta őket egyházi státusuktól – mondta ki keddi ítéletében Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB).
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), amely a státuszától megfosztott kilenc egyházat képviselt az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, a jogvédő szervezet sikereként értékelte az ítéletet.
A bírák úgy találták, hogy a magyar állam nem tudta megfelelően bizonyítani, hogy ne lett volna kevésbé drasztikus megoldás az állami támogatással visszaélő közösségek kiszűrésére.
Emellett a bírák szerint nem összeegyeztethető az állammal szemben támasztott vallási semlegesség követelményével, hogy a vallási közösségeknek a parlamenttől kell kérniük, hogy újra egyházi státust kaphassanak, és objektív indok nélkül más megítélés alá esnek az anyagi juttatások tekintetében, mint a bejegyzett egyházak.
A bírák úgy ítélték meg, hogy öt panaszos számára megfelelő nem vagyoni jellegű kártérítést jelent az, hogy a bíróság megállapította, hogy a jogaik sérültek, a többi esetben viszont arra a megállapításra jutott, hogy nem áll készen, hogy kártérítést ítélhessen meg, ehhez az ítélet jogerőssé válásától számítva fél éven belül további információkat kér a panaszosoktól.
A döntést ismertető kommüniké rámutat, hogy a bírák legitim célként ismerik el a csaló, az állami támogatásokkal visszaélő egyházak elleni fellépést, ám emlékeztet, hogy a vallási felekezeteket nem lehet úgy megkülönböztetni, hogy az megítélésüknek ártson, és rámutat, hogy sok országban az egyházként való állami elismerés a kulcsa a közösségek társadalmi megítélésnek, amely nélkül egy vallási csoportra „gyanús szektaként” tekinthetnek.
„Éppen ezért a bíróság nem hunyhatott szemet afölött a kockázat fölött, hogy így valamely vallás követője legfeljebb megtűrtnek, de nem szívesen látottnak érezze magát, ha az állam megtagadja annak az elismerésnek és támogatásnak a megadását, amelyben egyháza korábban részesült, és amely más felekezeteknek továbbra is jár” – írja a strasbourgi bíróság.
„A bíróság elismeri a magyar kormány legitim aggodalmait azzal a problémával összefüggésben, hogy Magyarországon korábban nagy számú egyház volt bejegyezve, amelyek közül néhány visszaélt az állami támogatással, de valódi vallási tevékenységet nem folytatott. Mindazonáltal a kormány nem bizonyította, hogy a vélt problémát ne lehetne kevésbé drasztikus eszközökkel megoldani, például igazságszolgáltatási ellenőrzéssel vagy a bizonyítottan visszaélő egyházak feloszlatásával” – tudatja a bíróság.
Sérelmezik a bírák azt is, hogy a kisegyházaknak, a parlamenttől, egy alapvetően politikai testülettől kell kérniük, hogy újra jegyezzék be őket egyházként. A bírák úgy vélték, hogy összebékíthetetlen az állammal szembeni semlegesség elvárásával az a helyzet, amelyben vallási közösségek kedvező szavazatokért „udvarolnak” politikai pártoknak.
„A magyar kormány nem szolgáltatott semmilyen indokot, amely igazolná, hogy miért kellett megvizsgálni, hogy már aktív egyházak veszélyesek-e a társadalomra, sem azt nem bizonyította, hogy a panaszos szervezetek valóban veszélyt jelentenének” – állapították meg a bírák.
A panaszos vallási közösségek annak megállapítását is kérték, hogy a törvény diszkriminatív, és a jogorvoslathoz való joguk is sérült, ám ezt a bíróság a megállapított jogsértés miatt nem vizsgálta külön.
Még tanulmányozza a kormány a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletét az egyházügyi törvényről – mondta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az m1 Ma reggel című műsorában.
Rétvári Bence felhívta a figyelmet arra, hogy a kedden nyilvánosságra hozott döntés elsőfokú, Magyarországnak lehetősége van a bíróság nagykamarájához fordulni az ítélet miatt. Megjegyezte, a strassbourgi testület nem az Európai Unió, hanem az Európa Tanács (ET) szerve, amely nem kötelezheti az országokat arra, hogy a jogszabályokat megváltoztassák.
A politikus úgy értékelte, hogy a testület közvetett jogsérelmet állapított meg, lévén az egyházak anyagi támogatásáról szó. Emlékeztetett arra, hogy a törvénnyel „a bizniszegyházakat” akarták kiszűrni.
A bírák azt mondták ki, hogy Magyarországnak lett volna más lehetősége arra, hogy ezeket az egyházakat „enyhébb” módon – mint az újbóli nyilvántartásba vétel – kiszűrni, de azt nem mondták meg, mit lett volna ez a mód – közölte.
Rétvári Bence szerint azt kell tanulmányozni, hogy nagyon sokszor változott a törvényi szabályozás az elmúlt időszakban, és az ítélet az első verziókat figyelembe veszi, de lehetséges, hogy a most hatályos alaptörvényi és sarkalatos törvényi rendelkezéseket meg nem.
Lehet, hogy most már a megváltozott jogszabályok miatt nem is aktuális ez az értelmezés, de ezt az ítélet pontos tanulmányozása után tudják csak megmondani – tette hozzá.
Felidézte, hogy az ET másik intézménye, a Velencei Bizottság kimondta, a most hatályos egyházügyi törvény rendkívül széles és liberális terepe a vallásszabadságnak.
Rétvári Bence beszélt arról is, hogy május 6-ára biztosan összeáll az új Országgyűlés, már csak azért is, mert az alaptörvény alapján a köztársasági elnöknek harminc napon belül össze kell hívnia a parlament alakuló ülését.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága keddi ítéletében kimondta: a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságának tekintetében sérült a magyar államot beperlő vallási közösségek gyülekezési és egyesülési szabadsága azáltal, hogy az új egyházjogi törvény megfosztotta őket egyházi státusuktól. A pert több, státusától megfosztott vallási közösség indította.
magyartudat.com
Nem az a bajuk, hogy „megfosztották” őket egyházi státuszuktól, hanem, hogy vége a biznisznek. Nem vagyoni kártérítési igényük is ezt igazolja (habár március 15-től ez más formában működik). Csak ismét, de minek csodálkozik az ember azon, hogy míg a franciáknál, németeknél nem csak megleckéztették őket, hanem ki is tiltották, akkor Magyarországnak miért kellene elviselni azon, rendkívül kártékony szekták működését, akiket még szomszédként sem lát szívesen az ember.