2024.07.24.

3 thoughts on “Szabadkőművesség és az 1918-as „őszirózsás” forradalom

  1. Martinovics és a róla elnevezett páholy is megérne egy külön cikket, hiszen – nem sértésből írom – a kis púpos nem magyar érzelműben elképesztő gonoszság volt. No persze mindez a humanitás leple alatt, mert ők ugyebár nem avatkoznak a politikába… Ez a megtévesztés, álcázás persze jellemző az összes szabadkőműves páholyra, ahová oly nagy szívélyességgel fogadják inasnak a karriert és társadalmi megbecsülést
    kívánókat. Ugyanez van a különböző szektáknál, de az „okosok” úgy gondolják őket nem vágják át, nem tudják őket felhasználni.
    🙂 🙂 🙂

    1. Kevés annyira megosztó, egyszerre „megáldott” és „leköpött” eseménye van a magyar történelemnek, mint az 1918. október 30–31-i polgári demokratikus forradalom, amely a széles körben elterjedt vélekedéssel szemben nem a világháborús vereség okozója volt, hanem éppen azért tört ki, mert az Osztrák–Magyar Monarchia Németországgal szövetségben elvesztette a világháborút.

      1918. október 24-én megalakult Budapesten a Magyar Nemzeti Tanács. Ennek élére gróf Károlyi Mihály került. Október 28-a és és 31-e között Budapesten és a nagyvárosokban kitört az ún. „őszirózsás forradalom”. A katonák és civilek utcai tüntetésekkel, felvonulásokkal és sztrájkokkal fejezték ki elégedetlenségüket. A forradalom a nevét azért kapta, mert a katonák a császári címer helyett őszirózsát tűztek ki a sapkájukra.
      Ez a forradalom polgári és egyben nemzeti forradalom is volt.
      Győzött Magyarországon a polgári demokratikus, forradalom,
      s megalakulhatott gróf Károlyi Mihály koalíciós kormánya.

      Napjainkban kevés annyira negatív megítélésű eseménye van a magyar történelemnek, mint az őszirózsás forradalom. Az első magyar köztársasági elnök, Károlyi Mihály az egyik legelutasítottabb történelmi személyiség a magyar történelmi tudatban, pedig a Károlyi-kormány egykor példátlan támogatottsággal látott munkához, hogy realizálja a forradalom jelszavait, a „békét”, a „földet”, a „szabadságot” és a „függetlenséget”, és 1918 novemberében Magyarországon aligha volt népszerűbb ember Károlyi Mihálynál, az 1916 óta békepolitikát hirdető pacifista grófnál (miközben ugyanekkor Tisza Istvánnak még a koporsóját is megdobálták). Ám ahogy Károlyi Mihály nem tudta kezelni a súlyos problémákat – a politikai, társadalmi, gazdasági és katonai összeomlást még egy spanyolnátha-járvány is súlyosbította –, úgy vesztette el a népszerűségét. Míg végül a Horthy-korban őt tették bűnbakká a kommunisták 1919-es hatalomra kerüléséért és az 1920-as területcsonkításért

      „Annának”.
      Őn „magyar érzelmű” vajon ?
      Nem úgy tűnik, esetleg valamiféle butuska magyarnak nevezhető (kedves Anna).
      Az ön neve például héber eredetű, nyilván nem véletlenül, de lehetne német,
      vagy akár szláv is, mint bármelyikünknek.
      Mielőtt gyűlölködve kielégítené a „majdénmegmondomatuttit” hajlamait
      a számítógépe segítségével,
      üljön le egy sarokba és szép csendben olvassa el a magyar történelmet.
      pl. Nemeskürty István „MI MAGYAROK” c. gimnáziumi kiegészítő tankönyvét.

  2. Károlyi Mihályt dühödten vádolta a magyar fasizmus védnöke
    Horthy Miklós érthetően, hiszen Károlyi legitim kinevezett
    és megválasztott politikus volt, ellentétben az antant ellenség
    által kreált idióta Horthy bábuval, aki büszkén aláíratta Trianont a „trónjáért”,
    Magyarországot, a magyarokat sírba döntve.
    Károlyi később emigrálni kényszerült kétszer is,
    közben Rákosiék párizsi nagykövete is volt, így ezt is a szemére hányták.
    Gyengeségének nevezik, hogy miért nem ment neki
    a megszálló románoknak, lemondott a kormány, azt Kun Béláékra hagyva.
    Nincs szükség semmiféle magyarázkodásra napjainkban,
    akkor nem volt más lehetősége. Szobra Budapestről átkerült a Balatonra.

    Károlyi Mihály az első valódi, szabad Magyar Köztársaság elnöke,
    majd miniszterelnöke volt, az Őszirózsás Forradalom vezetője.
    Jellemzők amit képviselt:
    háború befejezése, függetlenség, földosztás, szabad választások,
    demokratikus reformok, a más nyelvű de itt élő nemzetiségek elismerése
    az ország területi egységének sérelme nélkül.

    A Károlyi Mihály szobornak, kifogástalan helye volt ott Budapesten.
    Ránk jellemző magyaros módon rejtettük el szégyenünkben,
    hiszen azon kevesek közé tartozott aki valóban hozzánk tartozó vezető volt,
    minket képviselt, egészséges értékrendje alkalmassá tette országunk élére.
    Esetleges hibái felvállalhatóak, akárcsak az emberek nagy többségének a Földön.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás