Fotó: Népszava/Röhrig Dániel
A gabonatőzsdei rekordok és a feldolgozóipar kölségemelkedése miatt őszre akár négyszáz forint feletti kenyérárral is szembesülhetünk. A vesztesek, mint mindig, a szegények és a kisnyugdíjasok.
Sokaknak már most egyre megfizethetetlenebbek az élelmiszerek.
Különösen a zöldségek és a gyümölcsök.
De egyre több családban a kenyérfogyasztás is csökkent.
A KSH adatai szerint az elmúlt 20 évben a magyarok átlagos éves kenyérfogyasztása 63 kilóról 37 kilóra csökkent.
Bár a fehér kenyér tartja vezető helyét, szintén visszaszorult. Az idei fogyasztáscsökkenésben az egészségtudatosság mellett a vásárlóerő gyengülése és a sütőipari termékek drágulása is szerepet játszott.
Egyre népszerűbbek viszont a munkaigényesebb, de olcsóbban előállítható, egészségesebb kovászos kenyerek.
Idén júniusban a fogyasztói árak átlag 5,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.
Az élelmiszerek ára 2020. júniusához képest 3,2, ezen belül az étolajé 25,5, a margariné 8,2, a tojásé 7,8, a liszté 7,7 százalékkal drágult – derült ki a hivatal legutóbbi jelentéséből.
A fogyasztói árak 2021. első félévében az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 4,2, a nyugdíjas háztartások körében 3,8 százalékkal emelkedtek.
Ez utóbbi csoport reáljövedelme az egyszeri nyugdíjkiegészítéssel együtt is csökkent, miközben fogyasztói kosarukban az átlagnál magasabb az élelmiszerek aránya.
A gabonaárakat is a nemzetközi piac mozgatja. Az olyan nagy európai búzatemelők, mint Ukrajna vagy Oroszország, idén nagyjából tízmillió tonnával kevesebb terméssel számolnak.
Miközben az európai készleteket Kína elszívja, a magyar árakat a gyenge forint is följebb tornássza.
A repce és a kukorica világpiaci árának tetőzése maga után húzza a búzáét is.
A sertés- és baromfi-tenyésztési kedv viszont nem szárnyal.
Így a gabonaárak hosszabb távon lejjebb csúszhatnak.
Alaposan lecsökkent a búza vetésterülete is.
Az őszi búza vetésterülete egymillióról mára a 927 ezer hektárra zsugorodott, ami egyesek szerint még így is túlzott becslés.
A búza ugyanis koránt sem olyan jövedelmező, mint az olajos növények, a napraforgó, a repce, de még az árpa és a kukorica is többet hoz a konyhára – említette a Népszavának Raskó György agrárközgazdász, agrárcégvezető.
A termésátlag sem lett kiugró az idén: az országos átlaghozam 5 tonna hektáronként.
Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában ennek közel a kétszerese. Igaz, a minőség kiváló, és a malmi búza aránya meghaladja az 50 százalékot.
Egyre több magyar termelő is a hazai típusoknál jóval magasabb hozamú francia fajtákat veti.
A magyar búza jobb minőségét a piac csak részben ismeri el az árakban.
Raskó György szerint hosszabb távon érdemes lenne a nemesítésre áldozni, hogy a magyar fajták hozamát hektáronként 2-3 tonnával lehessen növelni.
Ehhez mindenképpen szükségesek az állami források.
Míg ugyanis a francia fajták hektáronként 8-9 tonnát hoznak, a jobb minőségű magyar legfeljebb 5-6 tonnára képes.
Az idei, rendkívül magas gabonaárak óhatatlanul megjelennek a liszt, illetve a sütőipari termékek árában – közölte Lakatos Tibor, a Magyar Pékszövetség alelnöke.
A malomipar augusztusban már emelte a liszt árát, de szeptemberben újabb drágulásra számítanak.
A liszt áremelkedése éves szinten megközelítheti a 20 százalékot. Egy kiló kenyérben 70 dekagramm a liszt.
Így nagyon nehéz helyzetbe hozza a pékségeket a számunkra követhetetlenül gyors áremelés.
A nagy élelmiszerláncokkal éves, fixáraa szerződéseket kötnek.
Nagy kérdés, hogy a kereskedőkkel sikerül-e legalább részben elfogadtatni a sütőipar költségnövekedését, illetve hajlandók lesznek-e lemondani az árrésük egy részéről a fogyasztók javára – nyilatkozta lapunknak Lakatos Tibor.
Elelmzők szerint a kenyér ára az első félévben nagyjából 8-10 százalékkal emelkedett.
Az alapélelmiszernek számító fehér kenyér kilója tavaly óta több mint 30 forinttal nőtt és kis híján elérte a 400 forintot.
Az ár ősszel már elérheti, akár meg is haladhatja ezt a lélektani határt.
A költségnövekedést főleg a kisebb pékségek sínylik meg. 1100-1150-ről az utóbbi években 900-950-re csökkenő számuk tovább eshet.
A liszt mellett jelentősen emelkedtek az energiaárak, a munka közterhei sok vállalkozást megoldhatatlan feladat elé állítanak.
Könnyíthetne az ágazat helyzetén, ha a kenyér is bekerülne a kedvezőbb, 5 százalékos áfa körbe.
Ezt nem csak a Pékszövetség, de a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is támogatja – jegyezte meg a szövetség alelnöke.
A KSH adatai szerint idén az első félévben a liszt 8, a búza pedig 30 százalékkal drágult.
Az aratás idején a malmi búza indulóárai elérték a tonnánként 63 ezer forintot, de az előző szezon végén már 70-80 ezer forintot is kértek érte.
A malompar költségeiben az alapanyag több mint 80 százalék. A búza mellett az energia, a szállítás és a munkaerő is drágább lett, írja Bihari Tamás.
A kereslet emeli az árakat
Az étkezési minőség aránya legfeljebb 50 százalék – vélekedett Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók és Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének (Gabonaszövetség) főtitkára.
A malmok, takarmánygyártók raktárai üresek.
A kereslet inkább fölfelé hajtja az árakat.
A takarmánybúza is drágán kel el, ami a hús árára is kihat.
A malomipar szintén szűkül.
A 30 évvel ezelőtti 180 egységből mára alig 50 maradt.
A piac négyötödét hat cég fedi le.
Fotó: Népszava/Röhrig Dániel
Magyar Tudat
