Sztrájkoltak az uniós dolgozók

 

 

 

 

 

 

 

Az adminisztratív kiadások tervezett csökkentése ellen sztrájkkal tiltakoztak az Európai Unió intézményeinél dolgozók csütörtökön.

A munkabeszüntetés a tanácsot érintette a legjelentősebben, az ott dolgozók közül ugyanis csak minden tizedik vette fel a munkát. Az Európai Bizottság munkája viszonylag zökkenőmentes volt a nap folyamán, bár a tolmácsok sztrájkba léptek, így a testület szokásos déli sajtótájékoztatóján sem volt például tolmácsolás sem az újságírók, sem a szóvivők, sem például Antonio Tajani uniós biztos számára, aki például az európai autóipar versenyképességének növelésére irányuló akciótervet jelentett be. A bizottság vezető beosztású tisztségviselői rokonszenvüket fejezték ki a sztrájkolókkal, ennek dacára, aki nem vette fel a munkát, az aznapra nem is kapott fizetést – értesült az EUobserver uniós hírportál. Az Európai Parlament nem vett részt a munkabeszüntetésben. A bizottság épülete előtt napközben mintegy 500-1000 uniós alkalmazott tiltakozott békésen az őket is érintő tervezett költségvetési szigorítás ellen.
Szakszervezeti vezetők azzal indokolták a munkabeszüntetést, hogy az Európai Unió 2014 és 2020 közötti többéves költségvetéséről jelenleg folyó alkudozásban több nettó befizető tagállam is az unió költségvetésének csökkentését szorgalmazza, egyes országok egyenesen vétóval fenyegetőznek, ha nem teljesül ilyen irányú követelésük. A szakszervezetek azzal érvelnek, hogy ha a követelt csökkentés megvalósul, akkor az Európai Unió dolgozói nem lesznek képesek ellátni feladataikat, és ezáltal a szervezet sem tudja majd teljesíteni kötelezettségeit. Az érdekvédelmi csoportok szerint az összes uniós alkalmazott bére mindössze napi két eurócentbe kerül minden egyes uniós polgárnak.
Európa történetéből több mint ötven évnek az eredménye került végveszélybe a nemzeti önzőség miatt – áll az egyik szakszervezet közleményében. Csütörtökön közzétett közös közleményükben a sztrájkot kihirdető szakszervezetek pedig azt írják, hogy ha csökken az uniós intézmények büdzséje, “akkor az intézmények nem lennének többé képesek ellátni feladataikat”, és az uniós állások nem lennének vonzóak a rátermett, hozzáértő, jól képzett munkaerő számára.
“Képtelenek leszünk tovább dolgozni Európáért, mert nem lesz elég ember a munkára, a büdzsében pedig nem lesz elég pénz, hogy működtessük a dolgokat” – érvelt a tervezett csökkentések ellen Sylvie Jacobs, a Szövetségi Szakszervezeti Unió (Union Syndicale Fédérale) elnöke.
Egyedül az Európai Bizottságnál 55 000 ember dolgozik; a szervezet tavaly jelentette be, hogy ezt a számot 2020-ig folyamatosan 5 százalékkal csökkentik. Az uniós intézményeknél dolgozók fizetése 2600-tól 20 000 euróig terjed, ennyit az uniós biztosok keresnek – ismerteti a béreket az Euractiv hírportál.
A büdzsé és az adminisztratív kiadások, ezzel együtt az uniós bérek és nyugdíjak csökkentését szorgalmazó országok, nevezetesen Ausztria, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Hollandia, Svédország és az Egyesült Királyság közös levelükben úgy vélekednek, hogy “a legtöbb tagállam a jelenlegi gazdasági és költségvetési helyzetre hatékonyságnöveléssel és a közalkalmazottakat érintő egyéb reformokkal reagál. Az európai intézmények dolgozóinak is ki kellene venniük ebből a részüket”.
Az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy november 14-én tudatja a munkavállalók érdekképviseleteivel, hogy szerinte milyen megállapodás várható a tagállamok között az uniós büdzséről. Ha a szakszervezetek nem tartják kielégítőnek az elnök beszámolóját, újabb sztrájk jöhet, akár a november 22-én kezdődő rendkívüli uniós csúcstalálkozó idején is, amelynek célja éppen az lesz, hogy a tagországok megállapodjanak az unió 2014 és 2020 közötti többéves pénzügyi keretéről.

MTI/magyartudat.com

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás