Akár nettó 450 ezer forintot is megkereshet egy hónapban egy agrárgépész Magyarországon, nem véletlen tehát, hogy az utóbbi években 70 százalékkal nőtt azon fiatalok száma, akik ezt a szektort választják – tájékoztatta a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (MEGFOSZ) az agrárszektor.hu-t.
A szakma ugyanakkor még közel sem telített, Nógrád, Zala, Vas, Somogy (ide jelentkezhetsz) és Győr-Moson-Sopron megyében ugyanis még az országos átlaghoz képest is nagyobb hiány van ezen szakemberekből, pedig a statisztikák szerint a Dunántúlon jellemzően nagyobb fizetésekre számíthatnak az agrárgépész szakmában elhelyezkedők.
Ahogy azt korábban az Agrárszektor megírta, öt év alatt 70 százalékkal nőtt az agrárgépész (mezőgazdasági gépész, gépjavító, technikus, gépésztechnikus) szakmát választó diákok száma Magyarországon. Számszerűsítve ez annyit tesz, hogy míg a 2014/15-ös tanévben országos szinten csupán 1284 diákot vettek fel az említett szakmák valamelyikébe, addig a 2017/2018-as tanévben ez a szám 2526-re emelkedett, a 2018/2019-es tanévre pedig már 3584 diák döntött az agrárgépészet mellett – tudta meg lapunk a MEGFOSZ-tól.
A legtöbben a versenyképes jövedelem, a csúcstechnológiás gépek, és a természet közelsége miatt választják a mezőgazdasági pályát, és habár a keresetek országrésztől és munkáltatótól függően nagyon eltérőek, de manapság nettó 250 és 450 ezer forint között mozognak az agrárgépészként dolgozók fizetései – tudtuk meg a szövetségtől. Hozzátették, a szakma még közel sem telített, de az érdeklődő fiatalok száma dinamikusan növekszik, és ahhoz képest, hogy mekkora hiány volt a munkaerőpiacon agrárgépészekből, ez a helyzet mostanra mérséklődött.
Talán nem meglepő, de a jelentkező diákok mindössze 10 százaléka nő, aminek az lehet az egyik oka, hogy a hölgyek a mezőgazdaságon belül inkább az állattenyésztésben helyezkednek el.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy vannak-e arról statisztikák, mely régiókban keresnek jobban az agrárgépészek, illetve mely megyékben van belőlük a legnagyobb hiány. A MEGFOSZ tapasztalatai alapján, a nyugati országrészben jellemzően jobban keresnek az agrárgépészek, ez azonban nem azt jelenti, hogy a keleti országrészben minden agrárgépész kevesebbet keres, mint a Dunántúlon, hiszen a fizetések nagyban függnek az adott munkáltatótól, munkakörtől és pozíciótól. Érdekes azonban, hogy a fentiek ellenére a legnagyobb hiány Nógrád, Zala, Vas, Somogy és Győr-Moson megyékben van, írja Kovács Dóra.
A cikket K.Nóra írta és nem „Dóra”, de ennek ez a legkisebb baja.
A magyar mezőgazdaság jelenlegi katasztrofális állapota több mint egy évtizedes kitartó, közös „erőfeszítés” eredménye. A mezőgazdaság egyre mélyülő válságának megoldása szinte kivétel nélkül az éppen hivatalban lévő kormányzat aktuális politikai oltárán végezte.
Valóban érdemes agrárgépésznek tanulni,
mert kiváló álláslehetőség Észak- Nyugat Eu -ban.
De ez igaz szinte minden szakmára is, igy például a pék szakmára is,
a székelyek is Nyugatra távoznak a magyarigazolvánnyal munkát keresni.
A propaganda hatalmas erőket köt le, foci-pályák, média,
a múltba kapaszkodás mocsara.
Mementó:
Hiába volt lelkes az ellenzéki sajtó száz éve, amikor a választójog kiterjesztésétől elzárkózó Tisza István kormányfő 1917. május 23-án megbukott. A rendszer ugyanis képtelen volt a változtatásra: a politikai elitet uraló nyolc-kilenc gróf egyrészt annyira gyűlölte egymást, másrészt annyira félt a szavazati joggal nem rendelkező tömegektől, hogy Tisza még ellenzékben is meg tudta gátolni Magyarország demokratikus átalakítását.
Nos itt kezdődött hivatalosan a magyar fasizmus, majd 1945 -ben lett vége.
A Sztálini bekebelezés is ledegradálta a hazai mezőgazdaságot,
Kádárék próbáltak valamit kompenzálni (nyugati mintára háztáji, maszek),
de mára az időjáráson kívűl a mindenkori politika tett be, de alaposan.