1956 legfiatalabb mártírjának öccse csak most fordult az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárához, hogy kikérje a rá és testvérére vonatkozó iratokat. Az átvételnél a Magyar Televízió és a Heti Válasz volt jelen. Érdekes dokumentum került elő Biszku Béla nevével.

Mansfeld László ma is fodrászként dolgozik Budán, június 20-án a Magyar Televízió Az Este című műsorának stábja és a Heti Válasz fodrászüzletében, munka közben kereste fel, hogy megtudakoljuk, miért csak most kérte ki a rá és bátyjára, Mansfeld Péterre vonatkozó iratokat a levéltárból.

„A rendszerváltás pillanataiban nem tudtam ilyesmivel foglalkozni: akkor halt meg édesanyám, anyagi gondjaim is voltak, azokat kellett megoldanom” – mesélte Mansfeld László. Az Antall-kormány alatt nem volt lehetőség az iratok megismerésére, Hornékban egyáltalán nem bízott, ahogy az első Orbán-kormány elkötelezettségével kapcsolatban is voltak kételyei, az újabb szocialista nyolc évről nem is beszélve. Mostanra viszont többen – köztük Schrötter Tibor, a Rabparlament elnöke és az egyébként Mansfeldnél fodrászoltató Wittner Mária – is rábeszélték: kérje ki a rá és testvérére vonatkozó anyagot, lesz még azokban újdonság.

A felelősökről László már többször beszélt, szerepelt például Skrabski Fruzsina és Novák Tamás Biszku Bélát lépre csaló Bűn és büntetlenség című filmjében.

„Amikor Fruzsináék megkérdezték, mit szól Mansfeld Péter ügyéhez, visszakérdezett, hogy ki volt az a Mansfeld Péter és mit csinált? Biszku még a kérdéseivel is hazudik. Tudnia kellett. Már akkor, ’59-ben is, de az elmúlt húsz évben azért elég szó esett a bátyámról. Ezek az emberek sosem fognak börtönbe kerülni, élik a világukat és ugyanazt vallják, amit 1956-ban” – így László.

Másnap, június 21-én a levéltárba is elkísértük Mansfeld Lászlót, s az átvett hatszáz oldalas dokumentumkötegben érdekes papírra leltünk.

Mansfeld Péter letartóztatási jegyzőkönyvének bal alsó sarkában korabeli kézírással található négy név, akiknek meg kell küldeni a dokumentumot. Rögtön az első: „Biszku elvtárs”.

„Ugye megmondtam tegnap, hogy Biszku hazudik, amikor úgy tesz, mintha nem tudná, ki volt Péter!” – fakadt ki László.

Ebből az iratból és az itt tárolt anyagokból persze nem fog kiderülni, vajon Biszku Bélának volt-e ráhatása az elsőfokú, életfogytiglani büntetésre vagy arra, hogy 1959. március 19-én másodfokon halálra ítélték Mansfeld Pétert, s két nappal később tizenhárom perces, hosszú haláltusa után a kötélen kellett kiszenvednie alig tizennyolc évesen, mielőtt moslékos kocsin a 301-es parcella jeltelen sírjába dobták. Az a korabeli dokumentum azonban már régóta ismert, amelyben Biszku a „fizikai megsemmisítések számát” kevesli a politikai bűncselekményekkel kapcsolatban.

Heti Válasz

magyartudat.hu

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás