Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke szerint a ’90-es évekbeli délszláv válság után a mostani ukrajnai helyzet ismét rávilágított arra, hogy a béke rendkívül törékeny, ezért a Magyar Honvédségnek a NATO tagjaként és önállóan is erősnek, felkészültnek kell lennie.
A vezérezredes Magyarország NATO-tagságának 15. évfordulója alkalmából az MTI-nek adott interjújában felidézte: annak idején, a Varsói Szerződés felbomlása után nagyon sok emberben felvetődött az a gondolat is, hogy az ország független, semleges legyen. Ez ellen azonban nagyon sok minden szólt. Többek között hazánk geostratégiai helyzetének jelentősége: a Kárpát-medence elhelyezkedése és sík területei miatt a történelem során bármi történt Európában, abból Magyarország sem tudott igazán kimaradni. Így nyilvánvaló volt, hogy egy olyan szövetséghez kell tartoznia, amely biztosítani tudja szuverenitásának, területi integritásának védelmét.

Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke
Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke

Hozzátette, Magyarország számára mindvégig fontos volt a régió politikai és biztonsági stabilitásának megteremtése, amelyhez NATO-tagságunk és azon belüli szerepvállalásunk nagymértékben hozzájárult. 1999-ben, amikor az ország teljes jogú tagja lett a NATO-nak, bekerült a szövetség védőernyője alá, amely kiterjesztette Magyarország lehetőségeit a biztonságának szavatolására.
“Nem szabad túlzottan és feltétel nélkül nyugodtnak lenni” – szögezte le a vezérkari főnök. Kiemelte: tény, hogy – mint azt a nemzeti katonai stratégia is rögzíti – Magyarország egyetlen államot sem tekint ellenségének, ugyanakkor a környező országokban jelentkező békétlenségek kihathatnak Magyarországra is. “Elég csak a ’90-es évek délszláv válságára gondolni, amely nagyon gyorsan következett be, és most is egyik napról a másikra polgárháborús helyzet alakult ki a szomszédos Ukrajnában – mondta.
Benkő Tibor kitért arra, hogy a NATO-csatlakozással Magyarország a világ legerősebb katonai szövetségének tagjává vált. Ezáltal érdekérvényesítő képessége megsokszorozódott, és ennek eredményeként a Magyar Honvédség olyan stratégiai és hadműveleti szintű szakismeretekre tesz szert, amelyekre nemzeti körben nem lenne lehetősége. Ezzel együtt viszont – a NATO-tagságból fakadó kötelezettségként is – folyamatosan fejleszteni, erősíteni kell a nemzeti haderőt. “Az erőssel alkusznak, a gyengének parancsolnak” – hangsúlyozta Kossuth Lajos szavait idézve a vezérkari főnök.
Kiemelte: 15 éves NATO-tagságunk számos katonai szintű eredményt hozott. Eközben Magyarország mindvégig erejéhez mérten, sőt időnként még azon túl is, aktívan szerepet vállalt a szövetségi tagságból eredő kötelezettségek teljesítésében. Kiterjedt nemzetközi szerepvállalásunk és missziós részvételünk révén katonáink elismertsége nőtt, illetve teljesítményünk alapján nemzetközi szinten is elismertekké váltunk. Az Afganisztánban, a Balkánon és számos más NATO-küldetésben megszerzett műveleti tapasztalatok nagymértékben hozzájárulnak az ország védelmi képességének fokozásához.
Szólt arról is, hogy a magyar katonák jelen vannak a világ válságpontjain: a Balkánon és Afganisztánon kívül Egyiptomban, Maliban és a Közép-afrikai Köztársaságban is. Magyarország ebben különlegesen jól szerepel: a telepíthető erőink létszámához képest miénk az egyik legnagyobb műveleti szerepvállalás a szövetségben. Mindezek mellett a Magyar Honvédség Gripenjei az idén tavasztól Olaszországgal közösen védik Szlovénia légterét, majd 2015-ben, illetve 2019-ben több hónapra a balti államok légterének védelmét is ők biztosítják.
A vezérkari főnök kitért arra, hogy az afganisztáni ISAF-műveletben való szerepvállalásunk csökkentésével a szövetség koszovói műveletében nagyobb szerepet vállaltunk. Ez Magyarország számára ez prioritás – hangsúlyozta Benkő Tibor, hozzátéve: nem csak azért, mert magyar állampolgárok élnek, magyarok lakta települések vannak a Balkánon, hanem mert fontos az is, hogy a környező országokban mennyire stabil a béke.
Benkő Tibor elmondta, hogy – mint azt Orbán Viktor miniszterelnök is hangsúlyozta – az ukrajnai helyzetet diplomáciai úton, tárgyalások során kell rendezni. Ugyanakkor hozzátette: a Belügyminisztériumban felállt operatív törzs, amelynek a Magyar Honvédség is tagja, minden eshetőségre kidolgozott forgatókönyvvel rendelkezik.
Magyarország 15 évvel ezelőtt, 1999. március 12-én lett az Észak-atlanti Szövetség teljes jogú tagja. Benkő Tibor kiemelte: a szövetség intézménye szervesen támogatja a demokratikus értékrend és a regionális stabilitás kialakulását, s ezeknek az értékeknek kiemelt jelentőségük van hazánk számára.

Címlap fotó:Honvédelem

magyartudat.com

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás