
Vlagyimir Putyin orosz elnök miért is foglalkozna a Nyugat véleményével? Határozottan, gyorsan cselekszik a Krím félsziget ügyében, hogy mindenkit kész tények elé állítson – véli a tekintélyes amerikai külpolitikai kutatóintézet, a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért moszkvai intézetének igazgatója.
Dmitrij Trenyin a Spiegel Online német hírportálnak adott interjúban elmondta, szerinte az orosz elnök arra számít, hogy egy „korlátozott katonai akcióval elkerülheti a vérontást a Krím félszigeten”, és „érzi, hogy három szövetségese van: az orosz lakosság, a sereg, a flotta”.
Az orosz elnököt hidegen hagyja a nyugati felháborodás, mert „az utóbbi hónapokban Nyugat folyamatosan provokálta őt és országát, hogy úgy érzi, elég a pojácákból” – tette hozzá a Carnegie Moscow Center igazgatója.
A Krím félszigeten hirtelen megjelent fegyveresek fegyelmezetten és céltudatosan dolgoznak, professzionális akcióikkal megakadályozzák, hogy a szárazföld felől bejussanak a területre ukrán katonai alakulatok, rendőri erők vagy önkéntes csapatok – mondta a szakértő, aki szerint Putyin a katonai erő felmutatásával Kijevnek azt üzeni, hogy nem érdemes beavatkoznia a folyamatba, Washingtonnak pedig azt, hogy a Krím az orosz befolyási övezet elszakíthatatlan része.
Moszkva a következő lépésként várhatóan gazdasági segítséget nyújt majd a félsziget lakosságának, és tárgyalást kezd a tatár kisebbséggel, hogy ne fajuljon el a konfliktus. Azt azonban valószínűleg még nem döntötték el, hogy mi legyen a félsziget sorsa – véli Dmitrij Trenyin.
Szerinte az orosz vezetésnek az lenne a legjobb, ha Ukrajna szétszakadna, mert a nyugati régiókat soha nem sikerült igazán beilleszteni az orosz birodalomba, a gazdaságilag erős déli és keleti vidékeken viszont létre lehetne hozni egy oroszbarát államot.
Ugyanakkor valószínűbbnek tűnik az egység fennmaradása és a viszonyok átrendezése a föderáció – a többé-kevésbé önálló egységekből álló laza államberendezkedés – elve alapján. Oroszországnak ez is megfelelne, hiszen befolyást gyakorolhatna a déli és a keleti térségre, és a kül- és biztonságpolitikát ugyan továbbra is Kijev irányítaná, de „egy ilyen Ukrajnát vélhetően nem vennének fel a NATO-ba és az EU-ba” – mondta Dmitrij Trenyin.
magyartudat.com