Ülésezett a Zsidó Közösségi Kerekasztal Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár részvételével csütörtökön a Parlamentben. Mint azt az államtitkár a zártkörű tanácskozás sajtónyilvános kezdetén megjegyezte, ezt a plénumot jellemzően akkor hívják össze, ha komoly, fajsúlyos témákat kell megvitatni.
A tanácskozáson a zsidó szervezetek javaslatára felvették a napirendi pontok közé a német megszállás emlékművének kérdését, Szakály Sándor történészprofesszor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatójának Kamenyec-Podolszkkal kapcsolatos megjegyzését, valamint a tervek szerint az idén átadandó Sorsok Háza nevű intézménnyel kapcsolatos észrevételeket.
Szakály Sándor történész a közelmúltban azt mondta, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki.
A Zsidó Közösségi Kerekasztal ülésén az előzetes tervek szerint szóba kerülnek ezenkívül a Nemzeti alaptanterv magyarországi zsidóságot érintő vonatkozásai, valamint a magyarországi antiszemitizmusról szóló szociológiai kutatási eredmények.
A tárgyaláson részt vesznek többi között a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH), a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány és a Tett és Védelem Alapítvány képviselői.
Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija levélben tájékoztatta távolmaradásáról Lázár Jánost. A vezető rabbi honlapon közzétett levelében megismételte: a holokauszt hetvenedik évfordulójára meghirdetett emlékév jó lehetőség az egész magyar társadalom számára, hogy “a ki nem beszélt történelem, egy építő társadalmi párbeszéd témájává lehessen”.
“Mint holokauszttúlélők gyermekei és unokái kötelességünk a megemlékezéseken részt venni, de a történelmi felelősség őszinte megismerése és megküzdése nem a zsidó közösség, hanem az egész magyar társadalom ügye. Ezért káros, ha ez a téma a zsidó közösség és a kormány ‘alkudozásává’ silányul” – írta levelében a rabbi, miután megismételte korábban megfogalmazott kritikus véleményét a német megszállás emlékművével kapcsolatban.
A Zsidó Közösségi Kerekasztalt a kormány 2011-ben kormányhatározattal hozta létre annak érdekében, hogy platformot biztosítson a hazai zsidó szervezetek és a kabinet közötti párbeszédre. A Kormányzati Információs Központ tájékoztatása szerint a rendezvényen lehetőség nyílik a magyarországi zsidó közösségeket foglalkoztató kérdések megvitatására.
A jövő héten ad konkrét választ Orbán Viktor miniszterelnök arra a három kérdésre, amelyet a Zsidó Közösségi Kerekasztal ülésén a zsidó szervezetek felvetettek – mondta a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a kerekasztal csütörtöki ülése után a Parlamentben.
————————-
Lázár János a megbeszélés után közölte: a tárgyaláson szerzett benyomásokról, javaslatokról és kritikákról tájékoztatni fogja Orbán Viktort, aki “minden magyar honfitársunknak és zsidó polgártársunknak” kíván válaszolni.
Elmondta: három olyan fontos kérdés kapott kiemelt figyelmet, amelyre a zsidó szervezetek választ várnak a kormánytól: “a körösmezői borzalom kérdése” és Szakály Sándornak, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatójának ezzel kapcsolatban tett nyilatkozata, a józsefvárosi pályaudvarból kialakítandó Sorsok Háza emlékhely és oktatási központ, illetve a német megszállási emlékmű, amelyet az 1944. március 19-én történt német megszállás évfordulója kapcsán kíván felállítani a kormányzat, írta az MTI.

magyartudat.com

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás