Még jóval azelőtt lezárultak a tárgyalások, hogy hivatalba lépett volna a baloldali kabinet.

A kormánynak azért szűk a mozgástere, mert 2004-ben az uniós csatlakozási tárgyalások során a baloldali (Medgyessy-Gyurcsány) kormány kérhetett volna kedvezőbb számítási szabályt a kötelezően alkalmazandó jövedéki és áfa-rendelkezések alól; de nem tette – idézte fel a 24.hu a a Kormányzati Tájékoztatási Központnak azon közleményét, melyet az atv.hu-nak juttattak el a minap.  Ugyanakkor a portál megjegyzi, a válasz azért is érdekes, mivel 

2004-ben Magyarország már rég nem tárgyalt ilyen kérdésekről, akkor lépett életbe hazánk uniós tagsága – Gyurcsány Ferenc akkoriban még csak egy közepesen ismert szocialista politikus volt.

A csatlakozási szerződéseket a kormány 2003. április 16-án írta alá Athénban. Bár Medgyessy Péter volt a miniszterelnök, aki szignálta a dokumentumokat, a tárgyalások addigra már rég lezárultak.

Kecskés László az Európai jog 2003/3. számában megjelent, a csatlakozási tárgyalásokról szóló cikkének konkrétan így szól a legelső sora: a csatlakozási tárgyalások a koppenhágai Európai Tanács üléssel 2002. december 13-án zárultak le.

Noha a Medgyessy-kormány 2002. május 27-én tette le az esküt a parlamentben, addigra az egyeztetések legtöbb fejezetét már rég lezárták, írja a Népszava.

A csatlakozási tárgyalások nagy része abban az évben zajlott, amikor még az első Orbán-kormány volt hatalmon – és ennek olyan tagjai voltak, mint például Várhelyi Olivér, aki később a brüsszeli állandó képviselet egyik legfontosabb embere volt és később Orbán őt jelölte uniós biztosnak. 

Sőt, egészen konkrétan azok a tárgyalások, amelyekről most a kormányzat beszél, még az Orbán-kormányt is megelőzték.

Az Origo 2003-as nagy cikksorozatában, amely a csatlakozásról szólt, külön fejezet jutott az adózásnak. Ebben a 2003. februári cikkben a lap azt írja a jövedéki adóról, amelyre most a kormány a magas benzinárral kapcsolatban hivatkozik, hogy “ezt a hazai adófajtát 1998-ban vezették be, az uniós jövedéki szabályozás legteljesebb figyelembe vételével.

Így a hazai gyakorlat már ma is megfelelő, a csatlakozáskor nem kell változásokra számítani (…) a jövedéki adót a kőolajtermékekre, a dohánytermékekre és az alkoholra vetik ki.

Az EU-szabályozás az adó mértékére csak alsó értékeket állapít meg, amelyet a legtöbb termék esetében már ma is teljesítünk.

Ugyanakkor a csatlakozás idejére várhatóan megszűnik a fogyasztási adó, amelyet a jövedéki adóhoz hasonlóan vetettek ki például személygépkocsikra, fűszerpaprikára, kávéra. Ezeknél az áruknál így árcsökkenés is előfordulhat.”   

A jövedéki adóról szóló törvényt egyébként 1997 novemberében szavazták meg a parlamentben.

Hétfőn az Országgyűlésben a miniszterelnököt is kérdezték a témában.

Magyar Tudat

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás