Fogatlan oroszlán is lehet még vasgyúró. Vagy legalábbis Vass-gyúró. Semmi sem kell hozzá, csak hatalmas mennyiségű, régóta halmozódó nemzeti frusztráció, valamint olyan hallucinációs képesség, amilyenhez képest fél tucat befüvezett hippi pszichedelikus látomásai is lényeglátó, objektív aktuálpolitikai elemzésnek hatnak valamely mértékadó világlapban.

Annyi történt, hogy a magyargyűlölők panteonjában örökös bérelt hellyel rendelkező román pártvezér, a bukaresti parlamentből négy éve kibukott és emiatt most európai parlamenti mandátummal vigasztalódó Corneliu Vadim Tudor megtalálta magának Vass Ádámot, a tulajdonosa miatt magyar csapatként elkönyvelt és ezért a szélsőséges románok által lelkesen gyűlölt Kolozsvári CFR labdarúgócsapatának magyar középpályását. Konkrétan azért esett neki, mert Vass rengeteg tetoválása között egy magyar címer is látható, a nyakán.

 Vadim számára viszont a jelek szerint bármely magyar szimbólum úgy hat, mint kivénhedt csatalóra a trombitaszó, és azonnal lendületes őrjöngésbe kezdett, többek között azt harsogva, hogy Vass Nagy-Magyarország-térképet is tetováltatott magára, amely annak rendje és módja szerint Erdélyt is tartalmazza. Az természetesen nem zavarta, hogy Vass nyakán még véletlenül sem díszeleg Nagy-Magyarország térképe, és még a címer sem az egykori nagycímer, amelyben a többi tartomány mellett Erdély jelképe is szerepel, csupán a ma is használatos.

De sebaj, van az a néhány ezernyi híve a valóságot sajátosan látó feketeöves sovinisztának, aki mindent vakon elhisz neki. Ha ő azt mondja, hogy Vass Nagy-Magyarország térképét varratta magára, akkor azt látják rajta, még akkor is, ha történetesen Aranyszájú Szent János vagy ad absurdum a románok által nemzeti hősként tisztelt Avram Iancu arcképe díszeleg rajta. Ja, hogy kissé bajszos, meg szőrmekucsma van rajta? Hát megemberesedett, na.

Vadim azt javasolta, hogy Vass ragassza le a címert, amikor Romániában játszik, ami nem is csoda, hiszen a fentiek is bizonyítják, hogy ha meglátja Magyarország – és a világszerte élő magyarok – szimbólumát, rohamot kap, és kontrollálatlanul ontja az ökörségeket. Azért kíváncsi lennék az első, spontán reakciójára, ha valaki közölné vele: a mai román címer alapjául szolgáló, 1921-ben alkotott címer tervezőjét Köpeczi Sebestyén Józsefnek hívták.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás