Ha már nincs, legyen legalább nemzeti stratégiánk
Rasim Ljajić és Sulejman Ugljanin a Tadić-féle Demokrata Párt (DS) szárnyai alatt, eddig is miniszterek lovat váltva, Dačić kormányalakító felkérésére megmaradnak e testületben. A két sandzsáki politikus lovat váltott, s a továbbiakban a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) égisze alatt folytatja karrierjét. A kisebbségi pártok átnyergelő hajlama nem számít különlegességnek, sőt!
Ha egyelőre figyelmen kívül hagyjuk, hogy két színváltó politikus mennyire vitte előre a jelentős bosnyák kisebbség ügyét Szandzsákban, a szűkebb pátriájában, akkor kevésbé bánt a dolog, mégis feltűnő, hogy az új szerb kormány valószínűleg magyar tag nélkül áll fel.
Pedig Dačić kormányalakító Pásztor Istvánt Szabadkán a fészkében kérte fel az együttműködésre. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a (túl) látványos következetességgel elutasította a kedvező ajánlatot. S tette le újra hűségesküt a DS mellett. Pásztor engedménye Dačić felé, csupán abban nyilvánult meg, hogy kijelentette, támogatja az új kormány közzétett céljait.
A tanulság kettős.
Csupán pártszempontból hosszú (esetleg nagyon hosszú) távon hasznos lehet a VMSZ-DS stratégiai partnerség. A vajdasági magyarságnak azonban, így ahogy most áll a helyzet, semmi haszna sincs sem e pártokból, sem a szövetségükből.
Lehet-e kétségtelenül hátrányos helyzetünkből előnyt kovácsolni? Ami hasznára lenne nemcsak a vajdasági magyarságnak, de a magyar párt(ok)nak is?
Igen, van egy ilyen politikai kombináció. A Nemzeti Együttműködés Rendszerében (NER) le kell rakni az alkotó, a nemzet egészére nézve hasznos együttműködés alapjait. Először is lépni kell a vajdasági magyar nemzeti minimum meghatározása ügyében. Másodszor, a meglelt politikai modellt elfogadottá kell tenni a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációja folyamataiban.
Csak egy kis szegmense e feladathalmaznak a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) vitatott helyzete, s a hatályos torvényben megszabott hatáskörei. Ez azért lett hirtelen időszerű, mert az a szerb hatalmi struktúra által diktált megoldás, miszerint a nemzeti tanácsok felé utat kell nyitni a szerb pártok magyar civilszervezeteinek is, máris időszerűtlenné vált. Szemmel átható, hogy a Dačić-kormány a kisebbségi közösségek effajta politikai ellenőrzésében (mivel maga ebben nem vehet közvetlenül részt) nem érdekelt. Ezért az új kormány nagyon rövid időn belül hozzá nyúl majd a nemzeti tanácsokról szóló törvényhez. Ha hinni lehet a keringő híreknek, nem az autonómia, ellenkezőleg a sóhivatal-szerű tanácsadó szervekké szándékozik őket „fejleszteni”. S ami a legérdekesebb, ebben a tevékenységében a kétszer már felhasználhatónak bizonyult magyar politikai „alkotógárdát” is szerephez kívánja juttatni. Azzal kecsegtetve a vajdasági magyar politikai elit hozzá simuló szárnyát, hogy az ilyesfajta magyar részvétel kiengesztelődéssé szelídíthesse a hatalmi fennsőbbséget alkalmasint joggal zavaró szabadkai visszautasítás nyomán keletkezett elhidegülést.
Ebbe az irányba mutat a vajdasági, szintén átnyergelőben levő (magyar) ombudsman legújabb kijelentése, miszerint „csökkenteni kell a pártbefolyást a nemzeti tanácsokban”.
Maga az ötlet nem új, sőt a sajtószabadsághoz kötött változtatási szándék, a jelenlegi hatalmi struktúrákhoz közel álló szakpolitikai körökben indoklásként hónapokkal ezelőtt felröppent.
Nos, itt a lehetőség: a vajdasági magyarok alapérdeke lenne, hogy a se nem legitim, se nem legális MNT a közeljövőben várható belgrádi indíttatású megmozgatása során a lezüllesztés helyett tényleges autonómiává válás útján indulhasson el.
A kérdés az, van-e lehetőség vajdasági magyar politikai konszenzusra. Van!
Első feltétel az, hogy egyszer már, húsz év óta először, egy asztalhoz kell ülni mindazoknak, akik tényleges autonómiát akarnak, s azoknak, akik ilyen-olyan okokból eddig elfogadták a köztes megoldásokat is. Másodszor, legalább kiindulásul el kellene fogadni a Magyar Koalíció (MK) autonómiakoncepcióját. S a négy éves tapasztalatok alapján el kellene jutnunk azokhoz a követelésekhez, amelyek a tényleges magyar autonómia irányában mozdíthatják el kisebbségi közösségünk lejtőre tévedt szekerét.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) szerint mindez lehetséges. Csak akarni kell.
Ágoston András
magyartudat.hu
