Az Európai Bizottság arra kéri az uniós tagállamokat, hogy tegyék büntethetővé az emberiesség elleni bűnök tagadását – derül ki a brüsszeli testületnek a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából hétfőn közzétett közleményéből.
A bizottság emlékeztet: 2008-ban a tagállamok egyhangúlag fogadták el azt a keretmegállapodást, amelyben vállalták, hogy a törvény eszközével lépnek fel a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen. A bizottság szerint ugyanakkor az EU 28 tagországa közül 19-ben a jog nem lép fel kellő szigorral az emberiesség elleni bűnök tagadása, relativizálása ellen.
“Az Európai Unió nemzetei között immár béke van, de van még egy kihívás, folytatnunk kell a toleranciáért vívott küzdelmet saját társadalmainkban” – idézi a közlemény Viviane Redinget, a bizottság alapjogokért felelős tagját. Soha senkinek sem szabadna megtapasztalnia a gyűlöletbeszédet vagy gyűlöletbűncselekmény áldozatává válnia – tette hozzá a luxemburgi politikus. A közlemény azt is tudatja: a bizottság idén kétoldalú megbeszéléseket kezdeményez azokkal a tagállamokkal, ahol úgy véli, nem megfelelőek a jogszabályok.
A bizottság azt is közli, hogy egyelőre nincs lehetősége arra, hogy kötelezettségszegési eljárást indítson emiatt a tagállamok ellen. Ezt a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése előtti keretmegállapodások esetében egyelőre nem teheti meg az Európai Bizottság. A testület ugyanakkor emlékeztet rá, hogy 2014. december 1-jétől már ehhez is joga lesz.
A bizottság azt is világossá tette, hogy rávilágít a tagállamok jogalkotási jellegű elmaradásaira e téren, de konkrét incidensekbe nem avatkozik be és nem is fog beavatkozni, ez a tagállami igazságszolgáltatás feladata.
Az EU keretmegállapodása a rasszista és xenofób gyűlöletbeszéd és bűncselekmények elleni fellépést szolgálja, célja, hogy minden tagállam iktassa törvénybe a faj, bőrszín, vallás, származás, nemzeti vagy nemzetiségi hovatartozás miatti gyűlöletre vagy erőszakra uszítás büntethetőségét. Ezt a legtöbb tagállam meg is tette, a bizottság bizonyos bűnök tagadásának büntethetősége terén lát elmaradást sok országban írja Konsiczky Zoltán, az MTI tudósítója Brüsszelből.

magyartudat.com

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás